A KözútVilág konferencián elhangzott kerekasztal-beszélgetésen Andó Gergely, a NavigátorVilág szerkesztője moderálása mellett Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára és Árvay Tivadar, az MKFE főtitkára tekintették át az iparág legfontosabb kihívásait és a lehetséges megoldásokat.
– Lehet-e pénzt keresni a közúti fuvarozással 2024-ben?
Árvay Tivadar (Á. T.): – Egyes vállalkozások kevésbé látják borúsnak a jövőt, míg mások már az összes reményüket elvesztették. Sajnos megnőtt azon cégek száma is – főleg a gazdasági helyzetnek, a megbízói akaratnak jobban kitett, illetve jellemzően csak fuvarozásra szakosodott mikro- és kisvállalkozások esetében –, amelyek nem csődbe mentek, hanem észszerű döntést hozva befejezték a tevékenységüket.
Dittel Gábor (D. G.): – Az ÉKM 2024. június 30-ai számsora alapján az árufuvarozó vállalkozások száma 649-cel csökkent 2023-hoz képest. Érdekesség, hogy az elmúlt évtizedben most csökkent először a vontatók száma, amellett, hogy az összes többi jármű-kategóriában visszaesés tapasztalható. Igen, van olyan vállalkozás, amelyik már csak hobbiból végzi a tevékenységet, és nem kenyérkereseti lehetőségként tekint a fuvarozásra.
– Érdekképviseleti javaslatok alapján egy februári jogszabály több pontban foglalta össze a közúti fuvarozás versenyképességét célzó intézkedéseket. Hol tart ez a munka?
D. G.: – Azt kell értékelni egy ilyen kormányhatározat kapcsán, hogy van-e még egy olyan alágazat, amelyik jogszabályban rögzített „garanciákkal” rendelkezik a versenyképesség-javítást illetően. A NiT Hungary és az MKFE az elmúlt időszakban számos kérdéskörben együttműködik, így megkétszerezett lobbierővel képviselik tagjaik érdekeit. A jogszabály alapján létrejött Logisztikai Ágazati Koordinációs Munkacsoport tagja a Nemzetgazdasági Minisztérium is, ezáltal a tárcavezető kellő súllyal tudja továbbítani a szakma javaslatait a kabinet felé.
Á. T.: – Nagy bizakodással néztünk a jövőbe, amikor kihirdették az 1033-as kormányhatározatot, amelyben a szaktárca mellett a Pénzügyminisztérium (PM), a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is megjelenik. Ez azért örömteli, mert gyakran más tárcáknál, elsősorban a PM-nél bukik el egy-egy kezdeményezésünk.
– A sofőrkérdést hogyan lehet kezelni?
Á. T.: – Azt szeretnénk, hogy magyar gépkocsivezetőink legyenek, még akkor is, ha most úgy tűnik, hogy egyszerűbb megoldás különböző egzotikus országokból idehozni a sofőröket. Magyarországon a gépkocsi-vezetői korfa elég drámai képet mutat: az 50 év feletti aktív sofőrök aránya meghaladja a 40 százalékot, és a 60 pluszosok is 20 százalék körüli arányt képviselnek. Ha ők eltűnnek az utakról 5–10 éven belül, akkor több tízezer új gépkocsivezetőre lesz szükség – az önvezető kamion pedig még arrébb van. Azt kellene megoldani, hogy az inaktív, de képesítéssel rendelkező gépkocsivezetők térjenek vissza a szakmába, illetve meg kell próbálni a fiatalokat bevonzani a pályára. Nem biztos, hogy csak a pénzzel lehet, az sem mindegy, hogy milyen szociális körülményeket teremtünk. Ezért fontos, hogy az említett kormányrendelet tartalmazza a kulturált pihenőhelyek, parkolóhelyek kialakításának igényét is.
D. G.: – Mivel kevesebb a munka, és csökkentek a kapacitások, ez ügyben jelenleg nem érzékelünk akkora nyomást a munkáltatók részéről. De természetesen kell foglalkozni a szakmai utánpótlással, az érdekképviseletek folyamatosan napirenden is tartják a gépjárművezetőkkel kapcsolatos kérdéskört, főleg a demográfiai helyzet alakulása okán. A megoldást a 2016–2020 között már működő struktúra felelevenítése jelentené, amikor államilag finanszírozott felnőttképzés keretében, OKJ-s rendszerben képezték a tehergépjármű- és az autóbusz-vezetőket, és ami jóval hatékonyabb volt az OFA-programnál.
– Miért húzódik az e-CMR bevezetése?
D. G.: – Két témában kell áttörést elérnünk a kormányzatnál, illetve a hatóságoknál. Az egyik, hogy ne csak olyan társaság forgalmazhasson e-CMR-t, aki akkreditáltatta magát Magyarországon. A másik a hatékonyabb ellenőrzés, amit a NiT Hungary által létrehozott és a közúti ellenőri tevékenységben érintett összes hazai hatóság részvételével működő piacvédelmi munkacsoport régóta szorgalmaz.
Á. T.: – Az MSZSZ, a NiT Hungary, az MKFE és az i-Cell által létrehozott gazdasági társaság készen áll arra, hogy az e-CMR platformot a fuvarozók rendelkezésére bocsássa. Ez egyrészt azért csúszik, mert most jutottunk el odáig, hogy Magyarország végre ratifikálta a CMR kiegészítő egyezményt. Másrészt a kormány szerint – ellentétben az érdekképviseletek véleményével – a rendszerindítást befolyásolja a fejlesztés alatt álló eFTI rendszer (elektronikus fuvarokmányok egységes rendszere) bevezetése.
