Rónay-Tobel Beatrix szerint nem a bírságolás a jogsértők kiszűrésének leghatékonyabb eszköze, hanem a minél intenzívebb ellenőrzés. Az Építési és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztálya (KKEF) jogsértés esetén természetesen bírságot szab ki, de nincs feléjük olyan elvárás, hogy adott bírságösszeget szedjenek be egy évben. A szaktárca közúti ellenőrei jól szervezett ellenőrzésekkel segítik a jogkövető magyar fuvarozók piaci boldogulását.
A főosztály ebben az évben a piacfelügyeleti és a közlekedésbiztonsági ellenőrzések mellett a környezetvédelmi akciók hatékonyságát igyekszik javítani. Célirányos, előzetes kockázatértékelésen alapuló közúti ellenőrzéseket végeznek, így próbálják kiszűrni a jogsértőket a forgalomból, illetve egyre gyakrabban vonulnak ki telephelyi ellenőrzésekre is. Piacvédelmi okok miatt elsősorban külföldi járműveket állítanak meg, és tapasztalataik szerint idén sem csökkent a jogsértések száma. Sokan nem tartják be a vezetési és pihenőidőket, rengeteg a műszaki hibás gépjármű, a környezetvédelmi ellenőrzéseknél pedig számos AdBlue-manipulációra derül fény.
A legtöbb szabálytalanságot továbbra is a román fuvarozók követik el, de a törökök is elég jelentős arányt képviselnek, akik főleg a vezetési és pihenőidők megsértésében jeleskednek, hangsúlyozta Rónay-Tobel Beatrix. Gyakran előfordul, hogy hétvégi ellenőrzéskor a gépkocsivezető hálás azért, hogy pihenőidő letöltésére kötelezik, mert egyébként nem tudna pihenni, nyilván munkáltatói nyomásra. A románokon és a törökökön kívül a bolgárok férnek fel a képzeletbeli dobogóra, a jogsértések több mint 20 százalékával, utánuk következnek a szerbek, az ukránok és a lengyelek. Az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodás kapcsán – ami érzékenyen érinti a magyar vállalkozásokat – rendszeresen tartanak komplex piacvédelmi ellenőrzéseket az ukrán fuvarozók körében. A többségük szabályosan dolgozik, jól kihasználják azokat a lehetőségeket, amiket a megállapodás biztosít számukra. Ez persze nem nagy öröm a hazai fuvarozóknak, akik emiatt piacvesztést szenvednek el, fogalmazott a főosztályvezető.
Elsősorban az érdekképviseletek kérésére, illetve ügyfélbejelentésekre is egyre gyakrabban ellenőrzik a kabotázsfuvarozást. Ezek keretében igyekeznek a kabotáló külföldi fuvarozókat és a rakodóhelyeket is rászorítani a szabályok betartására. Ha egy közúti ellenőrzésnél azt tapasztalják, hogy a felrakó nem végezte el az engedélykezelést, akkor eljárást indítanak ellene. Így sok rakodóhelyet sikerült már rávenni arra, hogy követeljék meg a külföldi fuvarozóktól az engedély és a BiReg-regisztráció bemutatását.
Az ellenőrök számára minden évben tartanak alap- és továbbképzéseket, az összes ellenőrzési területet érintően külön-külön. Külföldi tanulmányutakon követik nyomon a legújabb ellenőrzési és visszaélési technológiákat, technikákat. A másik kiemelt projekt az eszközbeszerzés, mert ellenőrzés tekintetében rendszerint futnak a jogsértők után, akik mindig előttük vannak egy kis lépéssel, és ma már egyre olcsóbb és egyre könnyebben hozzáférhető eszközökkel tudnak igen súlyos szabálytalanságokat – például tachográf- vagy AdBlue-manipulációt – elkövetni. Jogszabályi előírás alapján az ellenőrzőhatóságoknak rendelkezniük kell a menet közbeni tachográf-ellenőrzésre és előszűrésre lehetőséget biztosító felszereléssel. Ezenkívül folyik egy olyan eszköz beszerzése is, amivel szintén megállítás nélkül tudják kiszűrni azokat a járműveket, amelyekben vagy kiiktatták az AdBlue-rendszert, vagy bármilyen módon manipulálták. Ezeken a területeken jelentős továbblépést várnak a jövő évtől.
A minisztériumon belül jelenleg 6 területi egység működik, ez további 2-vel bővül, így Gödöllőn és Székesfehérváron nyitnak majd új telephelyeket. A szervezeti fejlesztést az indokolja, hogy az ezeken a régiókon átfutó nemzetközi útvonalakat a jelenlegi állománnyal már kevésbé hatékonyan tudják ellenőrizni. A NÚSZ adataiból egyértelműen látszott, hogy amikor elkezdték a török fuvarozók intenzív ellenőrzését az északnyugat-délkeleti vonalon, akkor azok egy része Rajka és Hegyeshalom helyett Parassapuszta felé távozott az országból, keresve azokat az utakat, ahol kisebb eséllyel találkozhatnak közúti ellenőrökkel.
Rónay-Tobel Beatrix felhívta a figyelmet, hogy főleg a hazai fuvarozók ellenőrzését végző megyei közlekedési felügyeletek hatósági részlegei idén csatlakozhatnak a főosztály által fenntartott 0–24 órás közlekedéshatósági ügyeleti rendszerhez, ezáltal a KKEF szakmai irányítása alatt végzett ellenőrzéseik hatékonysága is javulhat. Annál inkább, mert a felügyeleteknél – a főosztály koordinálása mellett – épp jelentős jármű- és szoftvercsere-program is zajlik, továbbá a munkatársak rendszeres képzéseken vesznek részt.
