Magyarország a kormány tervei szerint akkumulátor-nagyhatalom lesz. Ehhez a 242 éves múltra visszatekintő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) háttérintézményként kíván hozzájárulni, elsősorban az oktatás és a kutatás területén. Legyenek a partnereink! Egyebek mellett erről beszélt Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja és Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja az AkkuLog konferencián elhangzott köszöntőjében.
„A BME-ről és általában a magyarországi egyetemekről kialakult egy rossz sztereotípia, hogy szegények, mindig csak kérnek – de ez nem igaz! A BME a win-win partnerségben hisz, számos kompetenciával rendelkezik, amelyek jó alapot teremtenek arra, hogy ott legyünk a háttérben, folyamatos szakmai támogatást nyújtva az állami törekvésekhez” – hangsúlyozta köszöntőjében Charaf Hassan dékán (akit azóta az intézmény rektorának neveztek ki. A szerk.)
Az akkumulátor a mindennapi életünk fontos része, elég, ha csak a telefonokat vagy a gépjárműveket említjük. „Ha megnézem a saját autómat, kevés mechanika maradt benne, inkább az intelligencia dominál. De ha nem lenne akkumulátora, vagy lemerülne, nagy bajba kerülnénk. Nagyon sok projekt indult, amikor az elektromos repülő akkumulátoráról volt szó. A mi karunk fejlesztette ki az okos töltést (smart charging), hogy hogyan tudja az akkumulátor élettartamát meghosszabbítani. Ez hiába egy szoftveres megoldás, a háttérben, egy helyen ott van a sok kompetencia” – részletezte a dékán.
Hozzátette: készen állnak a partnerségre a gazdasági szereplőkkel, a kölcsönös előnyök jegyében. Felkínálják az oktatási, kutatási kompetenciáikat, hogy indítsanak közös projekteket és proaktív jelleggel működjenek együtt. A BME immár átlépett a negyedik generációs egyetemek világába, ahol az innovatív gondolkodás és a vállalkozó szellem az elsődleges. Új BME született, amely a jövőre gondol, és mindig a jövő technológiáit szeretné tanítani. Ilyen megközelítéssel kért minden iparági szereplőt a házigazda, hogy legyenek az egyetemi tudásközpont partnerei.
Szakértői bázis
A konferencián az akkumulátortechnológia kérdéskörén belül az akkumulátorok szállítása, mozgatása, tehát a logisztika világa került fókuszba. „Egy építőmérnöktől hallottam – mondta bevezetőjében Varga István –, hogy ha egy parkolóházban kigyullad egy akkumulátoros jármű, sokkal gyorsabban eléri azt a hőmérsékletet, amikor már megolvad az acél a vasbetonban. Ezért mindössze 30 másodpercük van arra, hogy az autót kivigyék, s ha ez nem sikerül, akkor olyan tűzzel kezd el égni, amitől már károsodhat az épület szerkezete…”
Az akkumulátoros járművek terjedésére fel kell készülnie minden szakterületnek, az építőipari szakemberektől a közlekedésmérnökökig. Az akkumulátorral kétféleképpen találkozunk: egyrészt a járműveinkben erőforrásként biztosít energiát, másrészt pedig szállítanunk kell. Ha valóban akkumulátor-nagyhatalom lesz Magyarország, és felépülnek, üzemelni kezdenek a gyárak, az akkumulátorokat majd keresztül-kasul kell szállítani az országban, jellemzően vasúton és közúton. És ha tényleg ennyire gyorsan égnek, meg ennyire veszélyesek, mint a fenti példa mutatja, akkor úgy kell megtalálni a megfelelő szállítási megoldásokat, megalkotni a jogi és műszaki szabályozórendszert, hogy minimálisra szorítsuk a balesetek kialakulásának kockázatát. Ehhez a Műegyetem felajánlja a szakértői bázisát.
„A felkészülést kiválóan szolgálja ez a konferencia is, hiszen itt a különböző szakterületekről érkező kollégák megoszthatják gondolataikat, közösen keresve azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik majd az akkumulátorok biztonságos szállítását és felhasználását a mindennapokban. Külön szeretném megköszönni a BME ITS-nek, hogy a tudományos konferenciák mellett olyan szakmai fórumokat is szervez, amelyek közvetlenül az ipar aktuális problémáival foglalkoznak” – zárta köszöntőjét a KJK dékánja.