Szállítmányozás 2024 konferencia

Egerben találkozott a vámszakma

Egerben találkozott a vámszakma

A Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) idén már 31. alkalommal tartotta meg a hagyományos kétnapos tavaszi vámkonferenciáját Egerben. A szokásoknak megfelelően a napirenden a vámszakmát és a gazdasági szereplőket közvetlenül és közvetve is érintő aktuális témákat, jövőbeni terveket ismertették és dolgozták fel. A konferencia második napján pedig tematikus (adó/termékdíj/vám) interaktív műhelyekben folyt a szakmai eszmecsere a hallgatóság és a hatóságok képviselői között.

Az elnöki megnyitót követően adták át a szakmai kiválósági díjakat. Az év junior vámszakembere Pandur Tamás, a DSV Air&Sea Hungary Kft. vámcsoport-vezetője lett, Az év vámszakembere-díjban Vargha Zoltán, a MOL GBS Magyarország Kft. vám- és környezeti adók szakértője részesült, Az év támogató vezetője-díjat pedig Zsidi István, a Vámközvetítő Kft. tulajdonos ügyvezetője vehette át.

A konferencia első előadójaként Lakos Lambert István, a NAV informatikai elnökhelyettese a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit, valamint ennek a hatósági ellenőrző- és elemzőmunkában tervezett bevezetését ismertette. Ilyen volt például a határon belépő tehergépjárművek rakományáról készített röntgenfelvételek és a bejelentett adatok egyezőségének gépi összevetése és értékelése, vagy a NAV adatvagyonának kockázati profilok szerinti gyors elemzése.

A délelőtti második blokkban az elő-adók az EU vámügyi reformjával és ennek részeként a magyar elnökség vámszakmai feladataival foglalkoztak. Elsőként témafelvezetés gyanánt dr. Tomcsányi Írisz vámattasé Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletéről a vámügyi reformcsomag főbb elemeit és a szakmai döntéshozatali eljárásról tájékoztatta a hallgatóságot. A magyar elnökség vámszakmai programjait heti üléseken, de változatos helyszínen tervezik: informális fórumot Balatonfüreden, vámvezetői üléseket Brüsszelben, magas szintű vámkonferenciákat pedig Budapesten.

Az előadást követően e témáról panelbeszélgetést folytattak a résztvevők: Cartwright Éva a CLECAT képviseletében, dr. Tomcsányi Írisz vámattasé, Balogh Ágota a Royal Sped Zrt.-től, Hálám Szabolcs az AUDI Hungaria Zrt.-től és Deák László, a PwC Magyarország Kft. szakértője. A beszélgetést Nietsch Tamás, az MVSZ alelnöke moderálta.

Az ebéd utáni folytatásban Tamásné Czinege Csilla, a NAV adószakmai elnökhelyettese Szolgáltatás és ellenőrzés címmel tartott előadást. Bemutatta az ügyfeleket szolgáló fejlesztéseket és alkalmazásokat, például a NAV-Mobil, eÁFA, eSZJA, ÜPO, ONYA rendszereket. Ezek közül részletesen ismertette az eÁFA működését és használatának előnyeit. Bemutatta az adatvagyon elemzése alapján kidolgozott ellenőrzési módszereket és ezek eredményeit is. Kiemelte, hogy a NAV célja a jogkövető vállalkozások támogatása és az adófizetési morál növelése. Taglalta továbbá, hogy az adóellenőrzések és a kockázat-elemzés eredményeként a NAV mely területekre fókuszál az idei hatósági ellenőrzések során.

Dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok, a NAV vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese a vámügyi stratégiákról és a központi vámkezelésről tartott előadást, részletezve a folyamatot és a magyar engedélyesek statisztikáit. Az eljárás lényege röviden, hogy a vám-árunyilatkozat benyújtásának helye és a vám elé állítás helye eltér, ami megvalósulhat tagállamon belül, de akár tagállamok között is. Ilyenkor a vám és az áfa fizetését a vám elé állítás szerinti tagállam szabályai határozzák meg. Jelenleg a kivitel 0,4 és a behozatal 2,1 százaléka zajlik ilyen eljárásban. A közeljövőben azonban jelentős fejlődés várható ebben a szegmensben, hiszen a vámreform és az informatikai fejlesztések egyik kiemelt feladata az ilyen típusú vámkezelések vámszakmai és informatikai támogatása.

A programban panelbeszélgetés következett a közvetett képviselet adókockázatairól és a partnerátvilágítás gyakorlati kérdéseiről Horváth Tibor (NAV Ellenőrzési Főosztály), Zólyom András János (NAV KI Vám Főosztály), Hegyi Tamás (Vámkapu Zrt.), Hugyecz József (Rosas Kft.), dr. Barta Bence (Andersen Zrt.) és Szeőcs Kornél (PwC Magyarország Kft.) részvételével, Tolnainé dr. Tóth Veronikának, az MVSZ főtitkárának moderálásával. A témaválasztást az indokolta, hogy a jogalkotó az elmúlt év végén az adótörvényben kívánta szigorítani a közvetett vámjogi képviselet szabályait. A MVSZ a jogszabály szövegének véleményezése során már kifejtette álláspontját, de itt lehetősége volt a résztvevőknek hatósági, ügyféli, szolgáltatói szempontok alapján is véleményezni a tervezetet és megoldást javasolni. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy gátat kell szabni a közvetett képviseletet csalárd módon alkalmazó vállalkozások tevékenységének, azonban ezt csak oly módon lenne szabad szigorítani, amely nem akadályozza a jelenleg is törvényesen működő vállalkozások szakmai érdekeit.

Vámszakmai aktualitások 2024 címmel Zólyom András János, a NAV KI Vám Főosztályának vezetője folytatta az előadássorozatot. Először foglalkozott a PoUS rendszer (uniós státusigazolás) informatikai nehézségeivel, majd ismertette az idén és jövőre várható informatikai fejlesztéseket (NCTS, AES, központi vámkezelés). Aktualitásként említette a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) során keletkezett ügyféli és hatósági feladatokat és határidőket. Említést tett a déli határátkelőhelyek fejlesztéséről, az EU és a Nyugat-Balkán közötti, ún. zöld folyosó (Green Lanes) kialakításáról és fejlesztéséről. A NAV számára kiemelt vámszakmai feladatként említette a TOR-vizsgálatokban való közreműködést (2024-ben az antidömping vámkezelések felülvizsgálatát), az orosz–ukrán háborús szankciók érvényesítését, a CBAM-rendeletnek való megfelelést és az elektronikus európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer (CERTEX) kapcsolatának kiszélesítését.

Az első napot Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora zárta, aki a vörös-tengeri konfliktus gazdasági hatásairól tartott rendkívül érdekes, politikai és gazdasági összefüggésekre rámutató előadást. Az esti gálavacsora után már a könnyed szórakozás következett, amelynek során kvízjáték és tánc vette át a szakmai programok helyét.

A második szakmai napot a Budapest Főváros Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályának vezetője, dr. Stefán László indította. A vámszakma és a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások mindennapjait érintő nemzetközi és uniós szankciókat, valamint a nemzetközi exportellenőrzési rezsimek alapvető szabályait ismertette. Rendkívül részletes tájékoztatást adott az egybegyűlteknek az Oroszország elleni szankciókról és azok gyakorlati szabályairól.

A Brexitet követően az EU és az Egyesült Királyság közötti áruforgalom ellen-őrzésének gyakorlati feladatairól és aktualitásairól tartott előadást Mokran Ildikó, aki az Egyesült Királyságban dolgozva közvetlen tapasztalattal rendelkezik e témában. Tájékoztatott az importellenőrzések alá eső áruk kockázati besorolásairól, a szükséges igazolásokról és az ezekre vonatkozó határidőkről az április 30-án életbe lépett változások apropóján.

Ezt követően az első napon elhangzott váminformatikai fejlesztéseket és jövőbeni terveket ismertette részletesen Kaiser Zsolt, a NAV INIT főosztályvezető-helyettese. Előadásában értékelte az eVám AIS rendszer tesztelése és bevezetése során szerzett tapasztalatokat, a felmerült problémákat és az azokra nyújtott megoldásokat. Az AIS-ben megszerzett tapasztalat nagy segítség lesz mind a NAV, mind az ügyféloldal számára, hiszen a tervek szervek szerint ez év december elején be kell vezetni az export vám-árunyilatkozatok feldolgozó rendszerét (AES) és az árutovábbítási eljárást kezelő rendszer (NCTS) 5. fázisát is.

A program további részében az Adó-műhely fő témája a CBAM-rendszer indulásának hazai tapasztalatai és felmerült kérdései voltak. A vitaindító előadást Gulyás-Béki Ágnes osztályvezető tartotta a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság képviseletében. Beszélgetőpartnere dr. Barta Bence, az MVSZ Adóügyi Munkacsoportjának vezetője volt. A konzultáción áttekintették a jogszabály jelenlegi kötelezettségeit és a jelentések során felmerült problémákat, továbbá foglalkoztak a 2026-től várható kötelezettségekkel is.

A Termékdíj-műhely keretében a 2024-ben várható változásokról tartott előadást az Energiaügyi Minisztérium részéről dr. Szabó Csilla főosztályvezető és a 2023-as termékdíj-bevallási tapasztalatokról Bartos Gyula, az MVSZ Termékdíj Tagozatának vezetője. Kiemelten foglalkoztak az előadásaik során a termékdíjas anyagáramok és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer indulása során szerzett gyakorlati tapasztalataikról, a felmerült problémákról és azok megoldásairól.

A nap hagyományos záróeseménye a Vámműhely volt. A panelbeszélgetések hatósági résztvevője volt Tóth Gábor (NAV KI Vám Főosztály), dr. Demeter Gergely (NAV Pest vármegyei AVIG), Malis Gábor (NAV Dél-budapesti AVIG), Király Gábor és Novák Nándor (NAV RIG), Pootharszky Zsolt (NAV Győr-Moson-Sopron vármegyei AVIG), Konopás András (NAV KAVIG), a moderátor Vargha Zoltán, az MVSZ szakmai és nemzetközi bizottságának vezetője volt. Az érdeklődők előzetesen kérdéseket küldhettek a szervezőknek, így a NAV képviselői alapos szakmai válaszokkal érkeztek a felvetésekre, jellemzően a tavaly év végén bevezetett AIS működése során felmerült problémákra és azok megoldási lehetőségeire.

A konferenciát Tolnainé dr. Tóth Veronika zárta. Értékelésében elmondta, hogy ismét interaktív, napi vámszakmai problémákat felvető és feldolgozó konferenciát sikerült megvalósítani. Megköszönte a részvevők aktív közreműködését, amely nagyban hozzájárult a fórum eredményességéhez.

 

Rozgonyi Sándor