A GYSEV CARGO Csoport folyamatosan fejleszti szolgáltatásait itthon és Ausztriában egyaránt. Az ausztriai vasútvállalatuk, a Raaberbahn Cargo (RBC) elsősorban a Sopron/Hegyeshalom–Bécs–Passau tranzittengelyen aktív az irányvonati szegmensben, azaz kvázi magánvasútként működik dr. Zentai Zoltán vezetésével.
– Hogyan lett Önből vasúti logisztikával foglalkozó szakember?
– A rendszerváltás utáni években a GYSEV minden év szeptemberében gyakornoki programot hirdetett, amelybe jó német nyelvtudással rendelkező, frissen érettségizett középiskolásokat kerestek. Az 1992 szeptemberében induló programra soproni diákként jelentkeztem, és az akkori megnevezéssel kereskedelmi gyakornoknak vettek fel a GYSEV-hez. Egy három hónapos elméleti vasúti árufuvarozási képzés után kerültünk ki több gyakornoktársammal együtt az akkor tréfásan „gladiátorképzőnek” is nevezett Sopron Keleti rendező-pályaudvarra, amely, mint ez később tudatosult bennünk, az egyik legnagyobb forgalmú vasúti határ volt kelet és nyugat, Ausztria és Magyarország között. Az ÖBB-vel közösen kialakított vasúti határforgalmi technológián „edződtünk” több ifjú vasutastársammal. Megismerhettük test-közelből az osztrák és magyar vámkezelési folyamatokat, a tehervonatok kereskedelmi vizsgálatát és a különféle küldemények szakszerű kezelését. Túlzás nélkül állíthatom: ez egy olyan alapozás volt, amelyhez még most, aktív felsővezetőként is vissza-visszanyúl az ember, amikor operatív problémák megoldása a cél.
– Mi volt a következő karrierlépcső?
– A rendezői évek során további vasúti szállítmányozási folyamatokkal ismerkedhettem meg, és különféle beosztásokat követően mintegy 5 évig vezethettem a GYSEV Szállítmányozási (későbbi nevén Kereskedelmi) Szolgálatát. Nagyon szép évek voltak ezek, sok innovatív megoldással és a szakmai körökben ma is jól csengő vasúti forgalmakkal. Ilyen a balkáni konvencionális irányvonatunk vagy az Intercontainer-Interfrigo cég bonyolításában futó, észak-német kikötőkbe közlekedő konténeres irányvonatok. Úgy érzem, jó alapokkal kerültem 2005-ben az akkori Kereskedelmi és Bevétel-ellenőrzési Osztályra, ahol Körös Norbert akkori osztályvezető kért fel helyettesének, amit nagy örömmel fogadtam el. Ezt követően pedig már érkeztek a vasúti liberalizáció előszelei, és rövidesen el kellett kezdeni a GYSEV-nél is az infrastruktúra-üzemeltetés és az egyéb vasúti tevékenységek számviteli, majd szervezeti szétválasztását.
– Ez Önt hogyan érintette?
– Mivel időközben jogi és közgazdasági diplomát egyaránt szereztem, Józan Tibor vasútigazgató felkérésére ebben a munkában már aktívan részt vállalhattam. A legnagyobb feladat a vasúti árufuvarozási tevékenység külön cégbe szervezése, a GYSEV CARGO Zrt. és a Raaberbahn Cargo GmbH létrehozása volt, majd a tevékenységek fejlesztése és a piaci márka kialakítása az új cégekben, a 2010-es évektől kezdve, amelyben szintén aktívan részt vettem. Ma már mindkét vállalat, őrizve a GYSEV-es tradíciókat és alkalmazkodva az új piaci kihívásokhoz, aktív és elismert piaci szolgáltató nemcsak Magyarországon és Ausztriában, hanem az együttműködő partnerei révén mind a kelet-nyugati, mind az észak-déli útirányokon. Tavaly júliusban kért fel Boda János, a GYSEV CARGO vezérigazgatója, hogy az eddigi tapasztalatokkal felvértezve ügyvezetőként irányítsam a Raaberbahn Cargo további fejlesztését az elkövetkezendő években.
– Mivel foglalkozik a Raaberbahn Cargo?
– A Raaberbahn Cargo GmbH bekapcsolódva a GYSEV CARGO cégcsoport nyugat-keleti tengelyen bonyolított forgalmaiba az osztrák infrastruktúrán végzi a vonatok továbbítását, alapvetően a Passau–Bécs–Hegyeshalom tengelyen, de természetesen Sopron útirányon át is továbbítunk saját és kooperációs vonatokat, a GYSEV CARGO-val közösen. A cégcsoporti piaci pozicionáláshoz igazodva alapvetően az intermodális irányvonati forgalmakban vagyunk erősek, de vannak Ausztriában jelentős konvencionális forgalmaink is. Lévén, hogy Ausztria maga is tranzitország, mi is elsősorban a tranzitálásban vagyunk erősek. Kisebb arányban bekapcsolódunk az osztrák export- és importfogalmakba, illetve a GYSEV ausztriai vonalain nyújtunk alvállalkozóként vonali kiszolgálást és vonattovábbítási szolgáltatást a Rail Cargo Csoportnak.
– Milyen a munkamegosztás az anyacéggel?
– Vannak olyan, főleg hosszabb távolságú tranzitforgalmak, ahol a fuvarozási lánc részeként az osztrák szakaszt teljesítjük, de emellett vannak olyan vonatprojektjeink is Ausztria–Németország relációban, ahol nem kapcsolódunk az anyavállalathoz szorosan, hanem német kooperációs partnerekkel közösen jelenünk meg a forgalomban. Az RBC egy karcsú szervezetű, valódi „low cost carrier”, de magas minőségi szinten működünk, így több olyan szolgáltatásunk, vasúti tevékenységünk van, amelyeket az anyavállalat végez a számunkra, illetve velük közösen végezzünk. Ilyen például a közös értékesítés vagy a GYSEV, a GYSEV CARGO és a Raaberbahn Cargo közös mozdonyparkja, illetőleg a soproni rendezőpályaudvar közös használata a GYSEV CARGO-val. Ezekkel az erőforrás-megosztásokkal, optimalizálással valóban hatékonyan tudjuk kihasználni a cégcsoport szintű szinergiákat. Nyilván a legfrissebb és leginnovatívabb terület a digitalizáció, ahol szintén egységes elvek mentén építjük ki a cargovállalatok informatikai rendszereit.
– Milyen további lehetőségei vannak az osztrák és német piacon középtávon a GYSEV CARGO Csoportnak?
– Ausztriában és Németországban sokkal hangsúlyosabban jelenik meg és állami szinten is komolyabb ösztönzőket kap a fenntartható vasúti közlekedésre való áttérés és a környezetbarát fuvarozás, aminek egy fontos eszköze az intermodális árutovábbítás. Ez egy olyan szegmens, ahol komoly lehetőségek állnak az osztrák vasúti piac szereplői előtt, és bár nagy a verseny, de az utóbbi időszakban a Raaberbahn Cargónak sikerült komoly pozíciókat elnyernie. Az elkövetkezendő években erősödni fog a közúti félpótkocsik vasútra terelődése, vagyis a tényleges intermodalitás. Biztató, hogy már az osztrák gazdasági kamara is szeretné növelni az osztrák vállalatoknál a vasúti és intermodális szállítások arányát a közúttal szemben. Szeretnénk erősíteni a pozícióinkat Németország felé is, amelynek pontos stratégiai irányai, lehetőségei folyamatos elemzés alatt vannak cégcsoporti szinten.
– Lenne perspektíva az északi és déli irányokban is?
– Az utóbbi időszakban a cégcsoport dolgozik azon, hogy aktívan bekapcsolódjon az észak-déli útirányon egyre élénkülő áruforgalomba. Itt folyamatosan nő az adriai kikötők interkontinentális forgalma, illetve az abból adódó kontinentális fel- és lefuvarozás, amelyre több alternatív útvonal is kínálkozik a jelenleg használtak mellett. Az ÖBB az utóbbi időszakban több jelentős infrastrukturális fejlesztést hajtott végre a déli régióban, hogy versenyképessé tegye ezeket az útvonalakat a nemzetközi forgalomban. Ausztriában alapvetően hegyes a terep, ahol a sík pályákhoz viszonyítva sokkal komplikáltabb gazdaságosan közlekedtetni a nehéz tehervonatokat, e hátrányokat kompenzálják ezek a beruházások.
– Cél-e az önálló vontatási kapacitás (mozdonyok, mozdonyvezetők) megteremtése Ausztriában?
– Saját mozdonyvezetőkkel már évek óta dolgozunk, kiegészítve bérelt állománnyal, ahogy ez a GYSEV CARGO-nál is működik. Az anyagi lehetőségeinkhez képest a vontatásieszköz-kapacitásainkat fejlesztjük, éppen néhány héttel ezelőtt írtunk alá a Siemens Mobility Austriával egy új, emelt vonóerővel rendelkező Vectron több áramnemű mozdonyra vonatkozó szerződést, amely a jelenlegi általános szállítási határidőkhöz képest jóval gyorsabban, már egy év múlva átvételre és forgalomba helyezésre kerülhet. E beszerzést teljes mértékben a cégcsoporti szintű eredményünk tette lehetővé az RBC számára, mely mozdony a GYSEV Csoport mozdonyflottáját is gyarapítja. A folyamatban lévő GYSEV-es IC motorvonat-tender is érint minket, azok üzembeállásakor, néhány éven belül további kapacitások szabadulhatnak fel a közös Vectron flottából árufuvarozási feladatokra.
– Milyen piaci szegmensekben lát Ön fantáziát?
– Minden árufuvarozó vasúti vállalat számára a legkedvezőbb eszköz-kihasználtságot és ezzel a megfelelő eredményességet a stabil, jó frekvenciájú, hosszú távolságú vonatforgalmak jelentik. Ez pedig alapvetően a terminál-terminál közötti intermodális szegmens, amit a növekvő fenntarthatósági elvárások is erősítenek. Amennyiben Magyarországon komolyabb teret tudna nyerni a közúti félpótkocsik vasútra terelése, akkor szívesen bekapcsolódnánk a GYSEV CARGO-val közösen az osztrák–német és a magyar terminálok közötti forgalmakba. Ami a konvencionális forgalmakat illeti, az RBC-nél erős az autóipari szegmens is, aminek kedvez, hogy ennek bővítése most Magyarországon kiemelt gazdaságfejlesztési program és cél. Itt is látunk potenciált a fejlődésre, akár az alkatrész-beszállítási, akár a készautó-kiszállítási ágon, amennyiben a desztinációk Ausztrián át érhetők el.
– A vasútvállalati és szállítmányozói feladatok ma már sokszor összemosódnak. Hogyan hat ez a jelenség az Önök munkájára?
– Az RBC tevékenységének fókusza a vontatás, árutovábbítás, de természetesen nálunk is jelentkeznek időnként az ügyfelek „speciális igényekkel”. Ilyenkor az anyavállalat kiterjedt kapcsolatrendszerét, értékesítési kapacitásait vagy a saját kooperációs partnerhálózatunkat igyekszünk bekapcsolni, helyzetbe hozni. Mi magunk szeretnénk a saját feladatainkat minél jobb minőségben és hatékonyan ellátni.
Andó Gergely
