Az Egyesült Királyságba, Tyne and Wear megyébe készülő új metrószerelvények építésére és szállítására irányuló projekt fontos mérföldkőhöz érkezett, miután a 46 egységből 23 leszállításra került. A tesztelés és az üzembe helyezés már javában zajlik, így ez egy rendkívül szimbolikus fordulópont, amely jól mutatja a csereprogram előrehaladását. A projekt sikerében a hazai munkavállalóknak is kiemelkedő szerepük van, hiszen a járművek kocsiszekrényei a Stadler szolnoki üzemében készülnek. A magyarországi üzem mára a vállalatcsoport legnagyobb kapacitású alumínium kocsiszekrény üzemévé vált, így a Stadler csúcstechnológiás járműveinek jelentős része magyar szakemberek magas szintű munkája mellett is készül.
A Stadler által a Nexus számára gyártott és szállított Tyne and Wear metrószerelvények fele már elkészült, és ezzel a flotta egy lépéssel közelebb került a forgalomba állításhoz. Az elkövetkező hónapokban további vonatok készülnek el, emellett a tesztelés a helyi hálózaton is folytatódik.
Az új vonatok biztonságosak, megbízhatóak és kényelmesek lesznek. A modern felszereltséghez tartoznak majd a töltőpontok, a légkondicionáló berendezések és minden ajtónál automatikus kimozdulólépcső lesz. Ez megkönnyíti a fel- és leszállást az utasok számára, különösen az üzemeltető 50 000 kerekesszékes utasának, valamint a babakocsival, csomaggal vagy kerékpárral utazóknak.
A jármű könnyűszerkezetes kialakítása, a fékenergia visszanyerése és a nagy hatékonyságú vontatási átalakító technológia alkalmazása csökkenti az energiafogyasztást és támogatja a zéró CO2-kibocsátást. Az új vonatokat fedélzeti energiatároló rendszerekkel szerelik fel, hogy a jövőben a vonatok egy kibővített hálózaton is közlekedhessenek, ami még fenntarthatóbbá teszi őket.
Ezek a vonatok metrókocsik, amelyeket a gyakori megállásokkal és viszonylag rövid utazásokkal rendelkező nagyvárosi hálózatokra szabtak. A Nexus számára készült 46 metrókocsin kívül a Stadler 53 metrókocsit szállít a Liverpool City Region számára és 17-et a Glasgow Subway számára. Világszerte 840 darabot adott el.
A Tyne and Wear hálózaton a tesztelés tavaly kezdődött, ami egy szigorú, kimerítő folyamat. Több ezer biztonsági és teljesítménytesztet hajtanak végre annak érdekében, hogy a vonatok készen álljanak a szolgálatra, amely a tervezés minden aspektusára kiterjednek, az áramellátástól és a fékrendszerektől kezdve a digitális utastájékoztató táblákig, valamint a térfigyelő kamerákig.
Az év elején a Stadler befejezte az új karbantartó létesítményt Gosforthban, amely a gyártás alatt álló 46 metrókocsi otthona lesz. A korszerű és kifejezetten erre a célra épített létesítményt magas szintű specifikációval tervezték, hogy a flotta maximális rendelkezésre állását és megbízhatóságát biztosítsa az elkövetkező évtizedekre. Az épület kiemelkedő környezetbarát jellemzőkkel és innovatív funkciókkal rendelkezik, emellett számos tevékenységnek ad otthont, beleértve a megelőző és javító karbantartást és a vonatbemutatót.
Patrick Küng, a Stadler projektmenedzsere így nyilatkozott: „A flotta felének legyártása jól mutatja, hogy milyen messzire jutottunk a Tyne and Wear metró számára e fantasztikus új vonatok szállítására irányuló projektben. A biztonság, a megbízhatóság és a kényelem áll ennek a terméknek a középpontjában, amelyet a 21. századi utasok szem előtt tartásával terveztünk. Ezek a vonatok át fogják alakítani a vasúti közlekedést Északkelet-Angliában.”
Michael Richardson, a Nexus flotta- és üzemi csereprogramjának vezetője elmondta: „Örömmel látjuk, hogy a Stadler elérte az új metróvonat-flotta gyártásának félidejét, amely átalakító hatással lesz az ügyfeleink és a munkaerő számára. Összesen 46 új szerelvényt kapunk, melynek fele már el is készült. Eddig hét új szerelvényt szállítottak le, és továbbiak következnek. Az új metrószerelvények tesztelése folytatódik hálózatunkon. Jól haladunk, és célunk, hogy az első szerelvények még az év folyamán forgalomba álljanak. A Stadler 555-ös osztályú metrószerelvények tesztelése 90 000 egyedi ellenőrzést foglal magában. Ez korábban éjszakánként zajlott, amikor a metróhálózat zárva volt. Ez az üléstől és az ablaktörlőtől kezdve a nagyobb tételekig, mint például a fékekre, a térfigyelő kamerákra, az ajtókra, a kerekekre és az áramellátásra is kiterjed. Körülbelül 19 000 órányi teszt idő áll rendelkezésre, és az első néhány vonat a tesztelési szakasz részeként 37 000 kilométert teljesített.”
