A hatékonyabb vállalati struktúra felépítése érdekében szervezeti átalakulás zajlik a MÁV-nál, de arról még nem született döntés, hogy holdingstruktúrában működik tovább a társaság, vagy egyéb megoldást választ a tulajdonos. Az az irány viszont egyértelműen látható, hogy a vállalatirányítás és a pályahálózat-működtetés markánsabban elkülönül, az utóbbit irányító szervezeti egységen belül pedig szintén folyik egy átalakítás. Tulajdonosi elvárás, hogy az adminisztrációs terhek csökkenjenek, a rendelkezési utak rövidüljenek, (költség)hatékonyabb legyen a működés, hangsúlyozta Németh Réka, a MÁV forgalmi és üzemviteli főigazgatója a NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencián tartott előadásában.
A 2024/2025. évi Hálózati Üzletszabályzat (HÜSZ) közzétételével együtt meghirdették a hálózat-hozzáférési díjakat, amelyek költségalapúak, állami szerepvállalást nem tartalmaznak, és tulajdonosi elvárás okán már megjelenik bennük az inflációs hatás.
Az előadó részletesebben szólt a 136. sz. és a 150. sz. vasútvonalak átépítéséről és annak a teherforgalomra gyakorolt hatásairól. Mint mondta, a 136. sz. vonalat 2022. augusztus 1-jén helyezték forgalomba a kelebiai határátmenet pótlásaként. A MÁV kezdeményezésére – amennyiben nem végeztek kivitelezési munkát – folyamatosan közlekedhettek a tehervonatok, előzetesen egyeztetve a hatóságokkal és a szerb pályahálózat-működtetővel. A 150. sz. vasútvonal átépítése 2022. február 1-jén kezdődött és várhatóan 2025 végére fejeződik be. 2022. augusztus 1-jétől a Soroksár–Kelebia országhatár szakaszon teljesen megszűnt a forgalom, a tehervonatokat a 136. sz. vasútvonalra terelték át. A vonal a mai napig túlterhelt, a személyvonati közlekedés mellett nehezen tudja biztosítani az árufuvarozók számára szükséges áteresztőképességet.
„Szeretném megköszönni a vasútvállalatok együttműködését ebben a helyzetben – mondta Németh Réka. – Igyekszünk megtalálni a lehetőségeket, hogy minél több tehervonat tudjon közlekedni a vonalon. Nemrég született egy elvi megállapodás, hogy Röszke–Szabadka között feloldják a korábbi keresztezési lehetőség tilalmát, az ezzel kapcsolatos MÁV-pilot eredményeit is egyeztetjük majd az árufuvarozó társaságokkal.”
Az egyeskocsi-fuvarozást az állam tavaly több mint 6 milliárd forinttal támogatta. A szándék továbbra is megvan, annak ellenére, hogy a volumenek változatlanul csökkennek a szegmensben, igaz, a visszaesés mértéke lassul.
Vasúti szereplők megkeresték a MÁV-ot a villamos vontatási energia önálló beszerzésének lehetőségével kapcsolatban. Ehhez szükséges a beszerzési stratégia módosítása, a technikai és jogszabályi háttér megteremtése, a szerződéses feltételek kialakítása, amiben hangsúlyos szerepet kap a villamos energia mérésalapú elszámolása. „Nyitottak vagyunk az együttműködésre, azt azonban érdemes tudni, hogy a kockázat a vasúttársaságoknál jelentkezik” – tette hozzá a szakember.
A szervezeti átalakítással párhuzamosan a MÁV-nál napirenden van a szolgáltatási struktúra felülvizsgálata és a díjképzési módszertan módosítása, amelynek során a társaság igyekszik jobban figyelembe venni a vasútvállalati igényeket is.
A MÁV a MÁNYESZ szolgáltatáson keresztül bizonyos dinamikus kerékterhelés-mérési adatokat át tud adni a vasútvállalatoknak, amelyek egy, a műszaki állapotra vonatkozó diagnosztikai elemzés készítésével egyszerűbben tervezhetik meg a karbantartási tevékenységeiket, illetve hatékonyabban előzhetik meg a jelentős anyagi kárral járó baleseteket. A dinamikus kerékterhelés-mérésnél problémát jelent ugyanakkor, hogy a pályamenti berendezések által mért eredmények utóellenőrzése nehézkes (statikus mérleg igénybevétele, költség- és időtöbblet), a kocsik rakodását érintő aszimmetria ellenőrzése nem megoldott. Reklamációk esetén a riasztások jogosságát nem mindig lehet egyértelműen megállapítani, a pályahálózat-működtető pedig a riasztásra hivatkozva nem korlátozhatja az érintett járművek közlekedését (vasúttársasági vizsgálat, illetve „készre jelentés” után a vonat továbbközlekedhet).
„A MÁV területi igazgatóságai felülvizsgálták az iparvágány-használati szerződéseket, amivel pezsgőtablettát dobtak a vasúti árufuvarozás állóvizébe” – hangoztatta a főigazgató. Egyes szerződések esetében felmondást kezdeményeztek, másoknál pedig akár 600 százalékos emelésre is javaslatot tettek. Az iparvágány-használati szerződések idén úgy módosulnak, hogy kizárólag inflációmértékű emelés hajtható végre a használati díjakban, szerződés nem mondható fel, viszont az iparvágányok karbantartását már nem vállalja a MÁV, mert a nyílt hálózatra kell koncentrálniuk az erőforrásaikat.
Németh Réka felhívta a figyelmet, hogy ígéretüknek megfelelően megtérítik a tavalyi 1. sz. vasútvonali vágányzárral kapcsolatban felmerült többletköltségeket azoknak az árufuvarozó vállalatoknak, amelyek ezt igényelték, és az eljárásrendet betartva benyújtják a számlájukat a társasághoz.
