Szállítmányozás 2024 konferencia

Trendek és hatások az útdíjfizetés terén – interjú Báli Péterrel, az iData útdíjas szakértőjével

Trendek és hatások az útdíjfizetés terén – interjú Báli Péterrel, az iData útdíjas szakértőjével

Az elmúlt néhány hónapban számos útdíjas változással kellett szembenéznie a közúti fuvarozásban részt vevő, 3,5 tonna feletti gépjárművekkel rendelkező vállalatoknak. Sőt, 2024. április 1-jétől bővült a használatarányos útdíjat fizetők köre az autóbuszos cégekkel.

– Milyen útdíjas változásokra kellett felkészülni január 1-jével, a 3,5 tonna feletti gépjárművek elektronikus útdíjfizetésében?

– Január 1-jén bevezették a J5 tengelyszámot, azaz a korábbi 3 tengelyszám-kategóriából a legmagasabb, 4 vagy annál nagyobb tengelyszámú kategória két részre lett osztva. A határozat alapján J4-es tengelyen kellett maradnia mindenkinek, aki 4 tengelyes járművel közlekedett, de január 1-jétől 5 tengelyes úthasználati jogosultságot kellett vásárolni mindenkinek, akinek 5 vagy annál magasabb tengellyel közlekedő járműve van. Ez az új rendelkezés tapasztalataink szerint a fuvarozók gépjárműállományának túlnyomó többségét érintette, százalékban kifejezve több mint a 80 százalékukat. A másik nagy változást a külsőköltség-díj bevezetése hozta, amely európai uniós követelmény, de a bevezetést jóval a vonatkozó uniós határidő előtt meglépte a kormányzat. A külsőköltség-díj bevezetésével egy – a munkavégzés függvényében – jóval szélsőségesebb díjstruktúrát alakítottak ki. A rendszer jelentősen drágábban árazza azon településközeli utak használatát, amelyeket gyengébb Euro-besorolással rendelkező jármű használ. Ezek környezetre gyakorolt hatása ugyanis sokkal erősebb például a zaj- és légszennyezés stb. terén, mint autópályás közlekedéssel a településektől távol, főleg korszerűbb járművek esetében. Jelentősen emelkedtek a vonatkozó bírságok is, amelyek egyébként a rendszer indulása óta korábban még nem változtak.

– Hogyan sikerült a felkészülés? Miket tapasztaltak az ügyfelek? 

– Az ügyfelek túlnyomó többsége (több mint 99,8 százaléka) tapasztalataink szerint a sorozatos értesítések hatására pontosan tudta, milyen teendői vannak a január 1-jén bevezetett változásokkal kapcsolatban. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) számos eszközzel felkészült, amelyek segítségével például előre lehetett jelezni az ügyfélnek, hogy 2024. január 1-jén automatikusan átváltást kér a rendszerben J5-ös tengelyszámra. A NÚSZ weboldalán található kalkulátorral például ki tudta számolni az ügyfél, hogy milyen úthasználati díjakra kell számítania az új tarifarendszerben. Úgy látjuk, hogy az ügyfeleknek a legnagyobb nehézséget az új tarifarendszer szerinti költségkalkuláció jelenti, amely szélsőséges esetben – például régebbi járművek vagy időnként településközeli fuvarozás alkalmával – akár több mint duplájára emelte a díjakat.

– Mire figyeljenek az érintett cégek?

– Úgy vélem, hogy a január 1-jei útdíjváltozás és az új árazási struktúra új helyzetértékelést igényel a cégektől. Esetlegesen akár meg kell vizsgálni a meglévő járműflotta szükség szerinti cseréjét is annak függvényében, hogy milyen költségekkel jár, és milyen költségmegtakarítást eredményezhet (üzemanyag-, útdíj- és szervizköltség). Véleményem szerint azok a cégek, amelyek megszokásból működnek, magas kockázatot vállalnak középtávon, legfőképpen a versenyképességükkel kapcsolatban. Mindent összevetve nem hiszem, hogy a fuvarozói társadalom számára jó időpontban jött a struktúraváltás, mert a gazdasági elemzések alapján a járványhelyzet óta nem volt valódi fellélegzés a közúti fuvarozói iparágban. Általánosságban: egy ilyen mértékű változásra sosincs ideális időpont.

– Mire számít az április 1-jével indult buszos használatarányos útdíjfizetéssel kapcsolatban?

– A buszos cégek tekintetében is a pontos helyzetértékelés segíti alacsonyan tartani a kockázatokat. Ezzel a változással a versenyképesség súlypontjai máshova helyeződnek, és ezzel kapcsolatban nagyon sok új feladat generálódik a vállalkozások számára. Az ő esetükben még sokkal nehezebb az árazás, mert számukra eddig a matricás rendszer volt ismert, a teherautókat érintő rendszer működési logikáját most kell megtanulniuk, és e mentén kell úgy ajánlatot adniuk, hogy az ár versenyképes és jövedelmező legyen. Az új rendszerben jellemzően nem elég pontos a kilométer-alapú árazás, mert az útdíj mértéke nagymértékben függ az útvonaltól is. További nehézséget jelent, hogy a legutóbb megjelent szabályozás alapján a buszosok részére új kategóriákat hoznak létre 5 tonna alatti és fölötti bontásban, de a konkrét árazásról nem jelent meg információ az interjú megjelenéséig.

– Mire figyeljenek a jogszabály hatálya alá eső buszos cégek?

– A megfelelő regisztrációra, tengelyszámra, Euro-besorolásra stb., hiszen a büntetési tételek is emelkedtek. Figyeljék a közlönyt és a vonatkozó információforrásokat (NÚSZ, érdekvédelmi szervezetek), mert bármelyik pillanatban jelenhet meg konkrétum az árazással kapcsolatosan. Általánosságban pedig talán azt említeném meg, hogy az egyenleg-elfogyás ellen van lehetőség már utólagos útdíjfizetési szolgáltatásra is, ami ezt a kockázatot jelentősen mérsékli. Amennyiben bizonytalanok a regisztrációt vagy a beállításokat illetően, forduljanak bátran a NÚSZ ügyfélszolgálathoz vagy a bevallási közreműködőikhez, akik jellemzően készséggel segítenek eligazodni az új rendszerben.