Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a digitalizáció szállítmányozásban játszott szerepét, annak eddigi történetét, kihasznált és igénybe nem vett lehetőségeit. Az elemzést folytatásokban közöljük, e zárófejezetben a digitalizáció várható tendenciáinak és kilátásainak taglalásával.
Becslések szerint az egységes digitális piac 340 milliárd euró plusz gazdasági növekedést és többszázezer új munkahelyet eredményezhet, ezért a digitális technológiák és online szolgáltatások használatának támogatása komoly prioritást élvez. A szállítmányozási szektorban hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésre, amelyek felhasználásával új üzleti lehetőségek nyílhatnak, az erőforrásokat hatékonyabban lehet felhasználni, illetve ez az újfajta tudás az emberek életminőségén is javíthat. Új értéknövelő szolgáltatásokat lehetne bevezetni a szállításmenedzsment fejlesztése érdekében, illetve a közlekedési adatok felhasználásával a közlekedésirányítás is javulhatna.
Rengeteg lehetőség rejtőzik még az információs technológia és az adathalmazok felhasználásában. (Digital Transport and Logistics Forum, 2015) A Big Data és az egymással egyre több ponton összekapcsolt technológiák előretörésével egy második digitális forradalom kezd körvonalazódni. A szállítmányozás és a logisztika alapvetően profitál ezekből az új megoldásokból: a GPS navigáció, a valós idejű időjárás-jelentés és az ún. „okoskonténerek” csak néhány példát jelentenek azon technológiákból, amelyek újraformázzák a javak szállítását. A Nemzetközi Tengerhajózási Hivatal (IMO) támogatja a hajók, illetve a hajók és a kikötők közti automatikus elektronikus adatcserét a hatékonyság növelése, illetve a navigáció biztonságosabbá tétele céljából. A jövőben a hajók előzetesen jelezhetik a kikötőknek, hogy melyik, a fedélzeten levő konténerben mi található, így hatékonyabb tervezést és gyorsabb lerakodást érhetnek el; a szenzorokkal és RFID-val felszerelt konténereket pedig regisztrálják és nyomon követik az optimális szállítás érdekében. A romlandó árukat például nyomon követik, és kiszállítják őket még az esetleges minőségromlás bekövetkezését megelőzően. A teherautókban használatos telematikus rendszerek és adatbázisok pedig segíthetnek csökkenteni a várakozási időket és elkerülni a kikötőkben található szűk keresztmetszeteket azzal, hogy informálják a gépjárművek vezetőit arról, pontosan mikor és hol rakodják ki a konténereket. (Munich RE, 2015)
Mindez felveti a kérdést: a mesterséges intelligencia milyen szerepet fog játszani a logisztikában? Lesznek-e a mesterséges rendszerek annyira okosak, hogy összetett feladatokat is átvállalhatnak? Az szinte biztos, hogy az embernek mindig lesz dolga a szállítmányozásban, de a feladatai drasztikusan meg fognak változni. A következő generáció már egészen máshogy fogja bonyolítani a fuvarszervezést, hisz bárhonnan dolgozhat mobileszközei segítségével. Természetesen mindehhez egy központi rendszer minden adatot előkészít számára, sőt, javaslatokat is tesz az útvonal-optimalizálás tekintetében. S hogy ennek milyen következményei lesznek? Valószínűleg az UBER-hez hasonló applikációk lépnek majd be a fuvarszervezői piacra is, és az ügylet résztvevői közösen döntik majd el, hogy az erőforrásokat miként lehet a legjobban felhasználni. Mindemellett az összes megbízás és útvonal mindenki számára átlátható és követhető lesz, így akár a gépjárművezetők is kiválaszthatják a saját optimális útvonalukat. Ezzel a változással az árukat gyorsabban lehet majd elszállítani a megbízótól, s a fuvarszervezők munkájuk vagy a cég más vetületeire is jobban figyelhetnek majd.
A folyamatosan növekvő logisztikai piacon egyre nő az emberi erőforrásigény, így a digitális változások, automatizálások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a logisztika továbbra is működőképes legyen. Mindez alapvetően azt jelenti, hogy a klasszikus fuvarszervezők eltűnhetnek, mert a sofőrök a jövőben magukat diszponálják majd – ám ennek ellenére mindig szükség lesz egyfajta tanácsadóra, aki az üzemgazdasági eredményességet is szem előtt tudja tartani. Így elképzelhető, hogy a jövő fuvarszervezőjét több felelősség terheli majd, mert ellenőrzi például a járművekkel kapcsolatban, hogy megfelelő-e a kihasználtságuk, betartják-e a pihenőidőkkel és a kilométer-teljesítménnyel kapcsolatos előírásokat. Ennek megfelelően természetesen a fuvarszervezőkkel kapcsolatos követelmények is megváltoznak majd, de a képzési szisztémát valószínűleg nem kell majd gyökeresen átalakítani vagy akár magasabb (főiskolai) szintre vinni. (Bennühr, 2015)
A jövő szállítmányozásának alapvető feltétele a csúcstechnológiájú szélessávú hálózat, emellett szükségünk van megbízható és összehasonlítható adatokra az infrastruktúrával és a szállítóeszközökkel kapcsolatban – ám a jelenlegi és az új hálózatoknak együtt kell működniük, a jelenlegi technológiákat nem szabad teljesen félresöpörni. Mindemellett a szállítmányozási szektornak meg kell oldania az adatbiztonság és adatvédelem kérdését is. (World Economic Forum, 2016)
Az Európai Unió is felismerte a digitalizációnak az árufuvarozásra és a logisztikára gyakorolt jelentős hatását, erre alapozva az Európai Bizottság létrehozta a Digitális Szállítmányozás és Logisztika Fórumát (DTLF), amely a következő három évben részleteiben foglalkozik a témával. A fórum célja támogatni a szállítmányozás és logisztika további digitalizációját. A DTLF plenáris ülése évente két-három konferenciát fog tartani, amelyek keretében munkacsoportok foglalkoznak majd egy-egy konkrét témával. A DTLF célja elsősorban a standardizációnak, az adatvédelemnek és a digitális biztonságnak, az elektronikus szállítási dokumentumok széles körű (bankok, hivatalok, biztosítók általi) elfogadtatásának, az adathozzáférés tematikájának megvitatása, valamint az infrastrukturális körülmények és az új üzleti lehetőségek áttekintése. (European Commission, 2015) A fórum segítséget nyújt az Európai Bizottságnak a logisztika digitalizálására vonatkozó uniós programok megvalósításában, fő fókusszal a különböző szállítási módozatok közti kommunikáció útjába álló technikai és adminisztratív akadályok megszüntetésén. A fórum lehetőséget nyújt a strukturális párbeszédre, a technikai ismerek átadására, az együttműködésre, és a tagállamok, a bizottság és a logisztikai piac fő érdekeltjei közti együttműködésre. (European Commission, 2016.04.22.) A fórum első ülésén (2015-ben) a következő konkrét problémaköröket definiálta: az adatok többszörös felvitele, mert a különböző rendszerek nem kompatibilisek egymással; a különböző rendszerek összekapcsolásának hiánya és a bizalmas adatok nem eléggé hatékony védelme; az elektronikus szállítási dokumentumok hatóságok általi el nem fogadása; illetve az érintettek azon kritikus tömegének hiánya, akik adatokat és üzleti lehetőségeket osztanának meg egymással a közös fejlődés érdekében. (Digital Transport and Logistics Forum, 2015)
Mindezek mellett egyre több szállítmányozó és logisztikai vállalat kezdeményez együttműködéseket különböző egyetemekkel, kutatóintézetekkel és tanácsadócégekkel a digitalizáció területén. Ennek egyik példája a DB Schenker, a Fraunhofer IML és a TU Dortmund University együttműködése, amelynek célja, hogy felvázolja a digitalizációval kapcsolatos trendeket és lehetséges újításokat. (UIC eNews, 2016)
Nagy valószínűséggel mindezen területek együttműködése hozhatja meg azokat az eredményeket, amelyek a szállítmányozás sikeres digitalizációját és fejlődését segítik majd elő.
A tanulmány rövidített formában a NavigátorVilág 2017. január-februári számában jelent meg.
