A NavigátorVilág kiadója Budapesten rendezte meg a hagyományos éves speditőrfórumát, a Szállítmányozás 2023 konferencia és kiállítás eseményét.
A nyitóelőadásban Lányi Márton, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének (MSZSZ) elnöke modalitásonként értékelte 2023 szállítási teljesítményeit. Valószínűleg egyik sem érezheti magát az év nyertesének, bár a raktárlogisztikának van egy tehetetlensége, ott később kezdtek jelentkezni a válságtünetek. Az FMCG-szektorban a ritkább vásárlások és kisebb értékkosarak lettek jellemzőek, a termelőcégek pedig a felhalmozott készleteket kezdték el csökkenteni, visszafogva a gyártást, ami miatt kevesebb lett a beszállítás. Eközben a jól képzett munkaerő elérhetősége változatlanul kritikus.
A tengeri konténerforgalom összességében csökkent 2023-ban, ami 15–30 százalékos volumen-visszaesés mellett a tengeri fuvardíjakat tizedelte! Ennek hatására a selyemutas forgalom átterelődött, amivel a harmadára csökkent. Folyamhajózásban a magyar agrárexport jelentősen visszaesett. Augusztustól a szárazság is akadályozta a közlekedést.
A vasúti áruforgalom csak stagnált, de legalább az energiaárak kiszámíthatatlansága megszűnt. Az új vasúti forgalmakat generáló beruházások tavaly még nem fejeződtek be, miközben a pályafelújítási munkák európai léptékben jelentenek közlekedési akadályt.
A közúti fuvarozásban a szállítandó árumennyiség csökkent, ezzel kapacitásfölösleg keletkezett, ami a díjak csökkenésével járt a spotpiacon, nem követve a költségek növekedését. A 2024 számukra még nehezebb lesz az útdíjak, a jövedéki adó és a bérek növekedése miatt.
A légi áruszállítási piac globálisan lassult, visszaestek a volumenek, viszont nem csökkentek a kapacitások, sőt a hosszú távú utasszállító járatok alsó fedélzeti árukapacitása (belly cargo) még növekedett is. Ez a fuvardíjak csökkenéséhez vezetett. A Budapest Airport a globális trend ellenére stabilan tartja magát, az áruforgalma még enyhén nőtt is, októberben rekordmennyiséget kezelve.
Amikor kapacitásfelesleg van, mint napjainkban, akkor a fuvarozók pánikszerűen elkezdik egymás árait letörni. „Ehhez mi, szállítmányozók nem kellünk, ezt saját magukkal csinálják. Magyarországon sok bejelentett beruházás van, ha ez mind realizálódik, akkor másfajta problémával állunk majd szembe: kapacitásszűke lesz. Elképzelhető, hogy az intermodális volumenek néhány év alatt megduplázódnak. Erre a helyzetre fel kell készülni” – zárta előadását az MSZSZ elnöke.
Szolgáltató szövetség
„Mi, az MSZSZ-ben nagy utat tettünk meg az elmúlt években. Láthatóvá tettük a szövetséget, újradefiniáltuk a szakmai érdekképviseleti szerepet és a szolgáltató szövetség fogalmát. Az egyik fő küldetésünk a közösségépítés: a visegrádi konferenciánk 2024-ben már kétnapos lesz, arra meghívjuk a régióban aktív szállítmányozói érdekképviseleteket is az együttműködés reményében. Kiadjuk A szállítmányozás alapjai című szakkönyvet, mivel a legutóbbi hasonló könyv több évtizede jelent meg. Dolgozunk az e-CMR bevezetésén, és a logisztikai parkokkal kapcsolatos pályázatok előkészítésénél is képviseltük a szakmánk álláspontját. A trieszti magyar kikötős beruházással kapcsolatban szintén volt alkalmunk kifejteni a szakmai álláspontunkat. Beléptünk a CLECAT-ba is, amivel az ágazatot érintő uniós fejlesztések irányairól, illetve az EU által támogatott kutatásokról és innovációkról kapunk tájékoztatást. A szövetségünk tagja lett az Intermodális Kerekasztalnak, amely a hazai intermodalitás fejlesztését és minél szélesebb körű elterjesztését tűzte a zászlajára” – foglalta össze a szövetség 2023. évét Lányi Márton elnök.
Fővédnöki köszöntő
Sebastian Kęciek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete köszöntőbeszédében elmondta: Lengyelországnak és Magyarországnak hosszú múltja van a barátság és a kölcsönös bizalom terén, amely a középkorból ered. Lengyelország az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő és legvonzóbb piaca, amelynek GDP-je több mint 600 milliárd euró, a növekedési üteme pedig 4,3 százalék volt 2022-ben. Vezető szerepet tölt be az európai logisztikai ágazatban, amely az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát teszi ki, és több mint 1,5 millió embert foglalkoztat. Magyarország kulcsfontosságú partnere Lengyelországnak a régióban, a két ország közötti kereskedelmi forgalom több mint 10 milliárd eurót tett ki 2022-ben. Azonban még van mit javítani, különösen a logisztika területén. Mindkét országnak hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, mint például a növekvő verseny és költségek, a munkaerőhiány, a környezetvédelmi szabályok változása és a digitális átalakulás. „Közös érdekünk, hogy megerősítsük az együttműködésünket, kicseréljük a legjobb gyakorlatainkat és új megoldásokat keressünk. Ha együttműködünk, többet érhetünk el, mint egyedül” – mondta a nagykövet, az esemény fővédnöke.
