Fenntarthatóság és zöld megoldások – ezek a hívószavak napjainkban a légi áruszállítás földi kiszolgálóinak szegmensében is. Hogy ne csak beszéljenek róla, a greenwashing helyett a tettek mezejére lépett a Celebi is a ferihegyi reptéren. Az eszközpark frissítésének és az informatikai fejlesztéseknek a részleteiről Trifán László cargoigazgató nyilatkozott lapunknak.
– Milyen piaci környezetben dolgoznak?
– A tavalyi év I–VI. hónapját alapvetően nagyon erős és egyben hektikus forgalom jellemezte számunkra; volt olyan hónapunk, amikor 12 ezer tonna árut kezeltünk – gyakorlatilag a mostani havi átlagunk kétszeresét –, máskor az egyik partnerünk meglehetősen kiszámíthatatlan forgalmához, licencproblémák miatti váratlan leállásához kellett idomulnunk, az engedély megszerzése után viszont heti 5–6 járattal újraindulva. A második fél évben egyértelműen éreztük a teljes légi iparágra érvényes nemzetközi trendeket: visszaesést tapasztaltunk mi is, és sajnos ez a tendencia folytatódott eddig ebben az évben is.
– Milyen kihívásoknak kell megfelelniük?
– Mivel a bevételi oldalon nem teljesült a tervünk, erre a költségoldalon, a kiadásaink döntő részét kitevő személyi költségek terén is reagálnunk kellett: a létszámot újraterveztük és olyan szinten tartjuk, hogy ne szálljanak el a kiadások. A másik meghatározó költségelem a bérleti díj, de ezen nem tudunk változtatni. A tervek szerint november végére elkészül a BUD Cargo City csarnokbővítése, ahol a fogalomnövekedési hullámra készülve további 3500 négyzetméter raktárat fogunk bérelni. Ugyanakkor az üzemanyagköltségeket is kezdjük lefaragni azzal, hogy egyre több elektromos eszközt használunk: a dízeleket lecseréljük, illetve átalakítjuk elektromos üzemmódúakra. Azon túl, hogy a vállalatvezetők felismerték a zöldítés előnyeit, és hajlandóak áldozni rá, ez piaci elvárás is, mondhatni, már nem szalonképes az a cég, amely a fenntarthatóságra nem figyel oda.
– Hogyan épül fel az eszközparkjuk?
– Jelenleg 258 db motoros eszközünk van, ebből most már 59 db elektromos. Mindegyik targoncánk árammal működik. Dízelvontatókat és földi áramforrásokat cserélünk elektromosra, valamint utaslépcsőket és a repülőgép-rakodáshoz használt szállítószalagjainkat alakítjuk át elektromos üzemre. A legújabb beszerzésünk (ld. a képen. A szerk.) a piacon elérhető legnagyobb kapacitású, 35 tonna teherbírású elektromos emelő (highloader), amely a német gyártó (Trepel) közlése szerint az első ilyen eszköz az EU-ban. Komoly előnye, hogy 3 db nagyfeszültségű lítium-akkumulátorral és 3 fázisú váltóárammal működik, amihez megvásároltuk a fellelhető legnagyobb kapacitású (ABB) töltőt. Ez azt jelenti, hogy ez az elektromos emelő-rakodó 8 órát képes megszakítás nélkül üzemelni, és a töltő mindössze 2 óra alatt nulláról 100 százalékra feltölti a 3 akkumulátort. A lítium-akkumulátor esetében ráadásul nem kell megvárni, míg teljesen lemerül, hanem bármilyen állapotban föl lehet tenni a töltőre. Azt gondolom, hogy ezzel a 8 órás egyhuzamos kapacitással ki tudunk szolgálni 3 repülőt egymás után, és ha úgy alakul, 2 óra feltöltés után folytathatjuk – tehát így együtt gyakorlatilag szünet nélküli üzemmódot biztosítanak. Az emelő felszereltsége korszerű: ha bárki esetleg hozzáér a repülőhöz, akkor a radar automatikusan leállítja az eszközt, és GPS-koordinátákat rögzít annak érdekében, hogy megfelelően ki lehessen vizsgálni a történteket. Ebben az évben még két elektromos highloader érkezik hozzánk: egy 15 és egy 7 tonnás az ugyanilyen teherbírású dízeleszközeink kiváltására. Az összkapacitásuk tehát nem változik, ám az üzemanyag-megtakarítás hatékonyabbá teszi a működtetésüket.
– Visszatérve a munkavállalói költségtényezőre, hogyan alakul a létszámuk?
– Azt gondoljuk, hogy mindig – egyfajta előremenekülésként – előre kell nézni és fejleszteni annak érdekében, hogy amikor a külső környezet is alkalmas rá, akkor készen álljunk a növekedésre. A raktári létszámunk most 120 fős. Körülbelül 20 százalékkal többet terveztünk eredetileg, de ugyanennyivel többet a forgalomban is. Mivel az alacsonyabb forgalommal a hatékonyság is csökken, nem lehet ugyanannyival visszavenni a létszámot, mint amennyivel a forgalom visszaesett. Ugyanez igaz fordítva is: nem muszáj annyival bővíteni a létszámot, mint amekkora forgalomnövekedésre számítunk. Ebben az évben tehát nem a munkaerő felvétele van a fókuszunkban. A tapasztalt és képzett kollégák megtartására különböző képzési és egyéb munkafeltétel-javító programokat indítottunk – gondolok itt többek között a rugalmas munkaidő-beosztásra vagy a munkaruha-viselési szabályzatra –, és közösségi rendezvényeket tartunk, hogy mérsékeljük a nagyjából havi 2, évi 25 százalékos elvándorlást.
– 2021 márciusában a hazai piacon elsőként szerezték meg és vezették be a IATA CEIV Pharma tanúsítványt, hogy piaci előnyre tegyenek szert. Megvalósult ez a célkitűzésük?
– Továbbra is jelentősnek látjuk a gyógyszeripari légi forgalmat, egyre több megkeresés érkezik hozzánk. Azt gondolom, hogy a tanúsítvány megléte, az általa garantált rendszer üzemeltetése a 3 évenkénti felülvizsgálattal bizalomépítő tényező a biztonsági előírások miatt zárt hozzáférésű, „fekete doboz” reptéren, ezért fontos, hogy a tanúsítvány az ügyfelek számára bizalmat ébreszt arról, hogy minden gyógyszeráru-kezelő folyamat a nemzetközi szabályozások szerint zajlik.
– Milyen a kapcsolatuk a speditőrökkel?
– Több légitársasággal dolgozunk, ezért mondhatjuk, hogy minden szállítmányozóval napi szintű üzleti kapcsolatban állunk, és azt gondolom, hogy a közös munka meglehetősen jól működik. Vannak fejlesztési lehetőségeink, ezeken dolgozunk is. Meg fog valósulni a nyár végéig, legkésőbb szeptemberben például az, hogy a repülőtéren kívül átvilágított árukat dedikált kapun keresztül fogadjuk az ügyfelektől, hogy ezeknél a típusú áruknál a csúcsidőszakban csökkenthessük a várakozási időt a szállítmányozók számára. A csomagolás meg az áru jellege nem mindig teszi lehetővé, hogy elegendő legyen egy röntgenes átvilágítás. Ilyenkor szét kell bontani az egészet, ami roppant időigényes folyamat. Amennyiben viszont ezt már a reptéren kívül elvégzik, akkor hozzánk érkezve csak lemérjük a szállítmány tömegét, és ellenőrizzük a címkézést. A fejlesztéssel szeretnénk elősegíteni, hogy minél nagyobb számban érkezzenek már átvilágított áruk a repülőtérre.
– Ebbe az időmegtakarítási irányba mutat a tavaly decemberben a cégcsoporttól meghonosított új árukezelési rendszerük továbbfejlesztése is?
– Pontosan. Hamarosan – még ebben az évben – nyomonkövetési funkciót fogunk kapcsolni hozzá, ahol az ügyfelek fuvarlevélszám alapján minden egyes folyamatlépésről online tudnak információt szerezni, ezáltal csökkentve a hozzánk beérkező e-mailek és telefonhívások számát. Hasonlóképpen hatékonynak bizonyul az elmúlt évben bevezetett, saját fejlesztésű kamionhívó rendszer a légitársasági kamionok nyomon követésére: amikor a sofőr megérkezik, kap egy személyhívót, amire megküldjük az időpontot, amikor kapura tud állni, illetve amikor befejezzük a rakodást, akkor fel tudjuk hívni az irodába átadni neki az okmányokat. A kollégák számára az éppen várakozó vagy rakodási folyamatban lévő kamionok megjelennek egy nagy monitoron, így jól követhetőek számukra az éppen aktuális feladatok. A jövő évi terveink között szerepel egy kapukiosztó rendszer bevezetése is, ahol az ügyfelek időablakokat tudnak majd foglalni maguknak, számunkra kiszámíthatóbbá téve a tervezést, számukra pedig csökkentve a várakozási időket.
Névjegy
Trifán László 2000-ben a Pécsi Egyetemen végzett HR-menedzserként, 2006-ban pedig a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett logisztikai szakértői diplomát. 1999–2008 között a DHL Express csapatát erősítette, csoportvezetőből projektmenedzserré előlépve. A Celebi Ground Handling Hungary cargoosztályának élén éppen 15 éve dolgozik.
Cégnévjegy
A török hátterű, alapításának éppen 65. évfordulóját ünneplő Çelebi Aviation Holding 2006 óta van jelen Magyarországon, a budapesti repülőtéren. A Celebi Ground Handling Hungary cargorészlegének életében az elmúlt években számos új légitársaság jelent meg, és teherszállító járatok indultak, de mindvégig piacvezetők maradtak. A közelmúltban bezárták a régi, elavult létesítményeket, és minden tevékenységüket egy helyre, a BUD Cargo Citybe költöztették.
A társaság tavalyi éves forgalma meghaladta a 100 ezer tonnát.
Varga Violetta
