A Kazah Állami Vasúttársaság (KTZ) útnak indította az első Európa–Kína vonatát a kínai Jiaozhou városból a szlovéniai Koperbe. A szerelvény Kelet-Kína és Kazahsztán érintésével a Kaszpi-tengerig haladt, ahol az árut hajóra tették, majd a grúziai Potiban ismét vonatra helyezték át a rakományt. Onnan végül Törökországon keresztül egészen Szlovéniáig haladt.
A vonaton teljesen új, elektromos járművek voltak, amelyek a több mint 13 ezer kilométeres utat 45 nap alatt tették meg. Ezzel szemben a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger érintésével legalább 90 napig tartana egy Európa–Kína közötti vonatút.
A viszonylat másik fontos érdeme, hogy ily módon nincs szükség a Fekete-tenger érintésére, ami amúgy sem lenne veszélytelen az orosz–ukrán háború miatt, és a biztosítók nagy része sem mer kockázatot vállalni az áruk épségben történő célba érkezésére. Ráadásul eleve több rakományt lehet szállítani az új útvonalon.
A kazah vasúttársaság lépése összhangban van azzal a folyamattal, miszerint a legtöbb vállalat már teljesen lemondott az Oroszországon keresztül történő szállításról az Európai Unió Kreml ellen alkalmazott szankciói miatt. Az EU által elfogadott szankciós csomag ráadásul már tiltja a civil és katonai áruk mozgatását harmadik országokban Oroszországon keresztül. Ez a rendelkezés a jövőben még fontosabbá teheti Törökországot az ellátási láncok üzemeltetésében.
