Az elmúlt hónapokban az ellátási lánc szereplőinek számos jogi, környezetvédelmi, politikai és társadalmi kérdéssel kellett megküzdeniük. Az AsstrA elemzési részlege megosztja, hogy ezek közül melyek gyakoroltak kulcsfontosságú hatást a logisztikai piacra 2022 második fél évében.
A szállítási díjak emelkedtek
A logisztikai tevékenység minden évben a negyedik negyedévben éri el csúcspontját. Ebben az időszakban megnő a szállítási megbízások száma és azok teljesítésének díjai. 2022-ben az emelkedő üzemanyagköltségek, a sofőrhiány és Oroszország ukrajnai inváziója további nyomást gyakorolt a tarifák emelkedésére. Az ünnepek előtti forgalmas időszakban a szállítási szolgáltatások elérhetősége is csökken. 2022-ben azonban a TIMOCOM ezzel ellentétes tendenciát tapasztalt: a visszaesett európai termelés nagyobb rendelkezésre álló kapacitást és kevesebb szűk keresztmetszetet eredményezett.
2022 második negyedévében az átlagos fuvardíjak több mint 45%-kal emelkedtek az első negyedévhez képest, míg a harmadik negyedévben változatlan szinten maradtak. Az előrejelzéseknek megfelelően a negyedik negyedévben 3%-os növekedés volt tapasztalható a második negyedévhez képest.
2022 harmadik negyedévében a szerződéses tarifák 129,7 indexpontot értek el, ami az előző negyedévhez képest 5,4 százalékpontos, az előző évhez képest pedig 19,6 százalékpontos növekedést jelent. Az azonnali tarifák szintje 142,6 ponton állt, ami 6,0 pontos növekedést mutat az előző negyedévhez képest és 26,4 pontos növekedést az előző évhez képest.
A kereskedelem és a termelés visszaesése 2023 elején a szállítási díjak kismértékű csökkenéséhez vezethet, amit azonban ellensúlyozhat, hogy az Oroszországból származó kőolaj termékek behozatalára vonatkozó EU-s embargó meghosszabbítása miatt változhatnak az üzemanyagárak. A tilalom 2023. február 5-én lép hatályba. Nehéz megjósolni továbbá azt is, hogy az infláció mennyire fog növekedni.
Gazdasági visszaesés Európában
Szeptemberben a feldolgozóiparban gazdasági visszaesés következett be, ami a kereslet további csökkenésével és az árnyomás növekedésével járt. Az S&P Global euróövezeti feldolgozóipari beszerzési menedzser indexe (PMI) az augusztusi 49,6-ról 48,4-re csökkent, ami a termelés visszaesését jelzi az eurózónában.
A harmadik negyedév végén az EU két legnagyobb gazdasága (Franciaország és Németország) meredeken romló termelési kapacitást észlelt. Az országok PMI értékei a legalacsonyabb szintre süllyedtek a Covid-19 válság kezdete, 2020 első fele óta.
Szeptemberben az új megrendelések száma is visszaesett. Az ellátási láncban jelentkező nehézségek megzavarták a termelési folyamatokat, és az alacsonyabb globális kereslet miatt a folyamatban lévő termelés szintje is csökkent. A magas villamosenergia-költségek esetenkénti leállásokat okoztak a feldolgozóiparban.
Novemberben a PMI-index 47,8-ra emelkedett az októberi 47,3-ról, ami 23 hónap legalacsonyabb szintje volt úgy, hogy az előző négy egymást követő hónapban a termelés folyamatosan csökkent, ami a PMI szerint nagyobb valószínűséggel utal arra, hogy az eurózóna recesszióba süllyed. Emellett az európai energiaválság, amely különösen a feldolgozóipari ágazatot érinti, súlyosbítja a gazdasági visszaesést.
A negyedik negyedévben az energiaárak emelkedése hatással volt a vállalkozások költségterheire. Az európai vállalatok visszafogták vagy teljesen leállították a termelést, például Franciaországban az üvegiparban, Spanyolországban az acéliparban és Lengyelországban a műtrágyaiparban. A vállalati fizetésképtelenség veszélye egyre nő.
A Kereskedelmi Világszervezet 2022. december 22-i szolgáltatáskereskedelmi barométere szerint a negyedik negyedévben visszaesett a szolgáltatások kereskedelme, és valószínűleg 2023 elején is gyenge marad. A barométer októberi indexe 98,3-ra esett, ami valamivel a 100-as bázisszint alatt van, és jelentősen alacsonyabb a legutóbbi, júniusi publikációban szereplő 105,5-ös értéknél. A pénzügyi szolgáltatások (107,8-as indexszel) ellenálltak a leginkább a világgazdaság lassulásának. A légi személyszállítás (105,2), valamint az információs és kommunikációs szolgáltatások (103,2) indexei a csökkenő tendencia felett alakultak. A legnagyobb csökkenést az építőipari szolgáltatások, a konténerszállítás és a PMI területén regisztrálták 92,9, 92,8, illetve 91,1 indexekkel.
Csökkent a kereskedelmi forgalom az EU, Ukrajna és a FÁK között
2022 harmadik negyedévében az Európai Unióból a FÁK-országokba irányuló közúti áruszállítás volumene a második negyedévhez képest 1%-kal, 2021-hez képest pedig 16%-kal volt alacsonyabb. Az EU-ból Oroszországba irányuló áruexport 26%-kal csökkent negyedévről negyedévre. Ezzel szemben a Fehéroroszországba irányuló export 3%-kal nőtt negyedéves összevetésben, míg az Ukrajnába irányuló export 21%-kal emelkedett. Az Európából Kazahsztánba irányuló áruforgalom 8%-kal, Üzbegisztánba pedig 4%-kal csökkent.
A FÁK-országokból Európába irányuló áruimport negyedéves szinten 1%-kal, éves szinten pedig 38%-kal csökkent. Negyedéves összehasonlításban Oroszországból 65%-kal, Fehéroroszországból 71%-kal, Ukrajnából 26%-kal, Kazahsztánból 63%-kal esett vissza az import, míg Üzbegisztánból 31%-kal nőtt.
Az EU és Oroszország, valamint Fehéroroszország közötti kereskedelem visszaesése miatt ezeken az útvonalakon kapacitások szabadultak fel, amelyek több Üzbegisztánba, Kazahsztánba és Ukrajnába irányuló szállítmányhoz használhatók fel.
Továbbra is magas az infláció
A folyamatosan magas infláció nyomást gyakorol a szállítási költségekre. 2022 novemberében az eurózóna éves inflációs rátája 10,1% volt, szemben az októberi 10,6%-kal. Egy évvel korábban ez az érték 4,9% volt. Az infláció kissé lassult 2022 utolsó hónapjaiban, de továbbra is az elmúlt 10 év legmagasabb szintjén maradt.
A legmagasabb éves rátát Magyarországon (23,1%), Lettországban (21,7%), Észtországban és Litvániában (mindkettőben 21,4%), a Cseh Köztársaságban (17,2%) és Lengyelországban (16,1%) mérték.
Az eurózónában novemberben drágult az energia (+34,9% az októberi +41,5%-hoz képest), továbbá az élelmiszerek, alkohol és dohányáruk (+13,6% az októberi +13,1%-kal szemben), a nem energiaipari termékek (+ 6,1%, amely megegyezik az előző havi értékkel), valamint a szolgáltatások (+4,2% az októberi +4,3% után) árai emelkedtek.
Emelkedő gázolajárak
A Francia Nemzeti Útügyi Bizottság (CNR) adatai szerint a gázolaj literenkénti átlagára Európában 1,94 euró volt 2022 negyedik negyedévében. Az árak 2022 harmadik negyedévéhez viszonyítva nem változtak, de 2021 negyedik negyedévéhez képest 60%-kal emelkedtek.
December 3-án az Európai Tanács hordónként 60 dollárban határozta meg az orosz olaj maximális árát. A korlátozás december 5-én lépett életbe, az uniós országokba irányuló orosz olajszállításokra vonatkozó embargóval együtt.
Az árkorlátozási mechanizmust 2023. január közepétől kéthavonta felülvizsgálják. A limitet legalább 5%-kal az orosz kőolaj és kőolajtermékek átlagos piaci ára alatt fogják meghatározni. Hasonló tilalmat vezettek be a G7-országok (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Kanada, Franciaország, Japán, Egyesült Államok) és Ausztrália is.
A jelenlegi olajpiaci feltételek valószínűleg magasabb üzemanyagárakhoz vezetnek 2023 második negyedévétől. Az emelkedés azonban már 2023 első negyedévében bekövetkezhet, és megnövelheti a szállítási költségeket.
Drámai sofőrhiány
A Nemzetközi Közúti Szállítási Unió (IRU) jelentést tett közzé a világszerte tapasztalható gépkocsivezető-hiányról (https://www.iru.org/resources/iru-library/driver-shortage-report-2022-country). A teherautó- és buszsofőrök hiánya Európában már-már kritikus ponton áll. A szállítás iránti kereslet növekszik, ugyanakkor a fiatalok körében kevés érdeklődés mutatkozik e szakma iránt. Várhatóan 2026-ra több mint 60%-kal nő a teherautó-sofőrök számára meghirdetett állások száma, mivel a logisztikai vállalatok nehezen találnak fuvarozókat.
