A létesítmény közössége két lábbal jár a földön, és képes őszintén megbeszélni a felmerülő kihívásokat és azokat a kérdéseket, amelyekben tovább lehet fejlődni – derült ki a BUD Air Cargo Day konferencia rendkívül izgalmas és érdekes kerekasztal-beszélgetésén, amelyen (képünkön balról jobbra. A szerk.) Anca Apahidean, a IATA Kelet-Európáért felelős területi menedzserének moderálása mellett Gál Endre, az Airmax Cargo vezérigazgató-helyettese, Szabó László, a Kühne + Nagel magyarországi légi szállítmányozási vezetője, Atilla Korkmazoglu, a Çelebi Aviation Holding földi kiszolgálási és cargorészlegének elnöke, Alan Glen, a Menzies Aviation cargofejlesztésért felelős alelnöke és Heckenast Kornél, az R-BAG Group kereskedelmi igazgatója vett részt.
Kétség nem fér hozzá, hogy mind a világjárvány, mind az orosz–ukrán háború kihívások elé állítja a légi szállítmányozókat. Éppen ezért a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy még sok időre van szükség ahhoz, hogy minden visszatérjen a normális kerékvágásba. Az elmúlt időszak és napjaink egyik legfontosabb kihívásai közé sorolta Alan Glen a járványt, mivel amikor megérkezett Európába, még senki sem tudta, mi fog történni, és hogy milyen hatása lesz az ellátási láncok működésére. A szakember hangsúlyozta, hogy minden negatív oldala ellenére rendkívül izgalmas időszak volt számára az elmúlt 1–2 év, hiszen minden eddiginél nagyobb volumenű árut kellett kezelni, ami kihívások elé állította a földi kiszolgálókat: úgy kellett mindig elegendő munkaerőt biztosítani, hogy közben az alkalmazottaknak személyesen is meg kellett küzdeniük a betegséggel. „Azt gondolom, hogy végeredményben megtanultunk szimbiózisban dolgozni, és ennek előnye napjainkban is megmutatkozik” – emelte ki a Menzies Aviation cargofejlesztésért felelős alelnöke.
Óvatos optimizmus
Atilla Korkmazoglu szerint a járvány nem egyformán érintette a Çelebi Aviation Holding piacait: volt, ahol szükség volt elbocsátásokra, de akadtak olyan piacok is, ahol sikerült megtartani a teljes személyzetet. A török szakember úgy látja, hogy a Çelebi már kezdettől fogva tudta, hogy hogyan reagáljon erre a helyzetre, éppen ezért nem volt nyoma semmiféle kapkodásnak a cég működésében. A személyszállítás visszaesését jól kompenzálta a cargo bővülése, és a szakember meglátása szerint minden jól ellensúlyozta az utazni vágyók számának drasztikus csökkenését. Hozzátette: a cég sikeresen vészelte át a pandémiát, és ennek köszönhetően most Budapesten, Frankfurtban és Indiában is újabb beruházásokat és fejlesztéseket tervez megvalósítani. „Úgy vélem, optimistán tekinthetünk a jövőre, de tény és való, hogy az energiaárak emelkedése miatt ismét egy bonyolultabb időszak elé nézünk mindannyian” – jegyezte meg Korkmazoglu.
Bár mindenki komoly kihívásokkal nézett szembe nemrég, ennek ellenére az elmúlt 2–3 év csodálatos volt a teljesítmény szempontjából – értékelt a konferencián Szabó László. A jövő kihívásaival kapcsolatban elárulta, hogy a digitalizáció most minden szempontból a középpontban van, de a munkaerőpiaci helyzet is éberséget követel meg a Kühne + Nagel részéről. A társaság magyarországi légi szállítmányozási vezetője az üzemanyagok árának emelkedésével kapcsolatban úgy látja, hogy a kezdeti sokk után a helyzet stabilizálódott, de az tény, hogy még nem látják, ez milyen hatással lehet a partnereik tevékenységére. Annyi biztos, hogy mindenki egy kicsit óvatosabb lesz.
Gál Endre a munkaerőhiányt jelölte meg az egyik legégetőbb kérdésnek, mivel elmondása szerint olyan munkakörökről van szó, amelyek magas képesítést és jelentős munkatapasztalatot követelnek meg a munkavállalóktól, éppen ezért nehezen találnak új munkaerőt. Természetesen emellett megpróbálnak mindent megtenni a munkaerő megtartása érdekében. „Ez a válság megrázta az embereket, még azokat is, akik velünk maradtak, és ennek kezelésére a cégen belül figyelmet kell fordítanunk” – hangsúlyozta az Airmax Cargo vezérigazgató-helyettese.
Partnerség az üzlet alapja
„Mi alapvetően stratégiai partnerként tekintünk az ügyfeleinkre, és mindig törekszünk ezzel összhangban cselekedni. Mit jelent ez? Először is azt, hogy bízunk egymásban, megosztjuk egymással az elképzeléseinket és az igényeinket” – árulta el Heckenast Kornél. Hozzátette: vannak néha szorult helyzetek, de ő azt tapasztalja, hogy ilyenkor jön elő, hogy az üzlet nem önmagában való dolog, hanem emberek egymáshoz fűződő viszonyáról is szól. És ha jó kapcsolatokat sikerül ápolni valakivel, akkor a nehéz helyzetbe került cégek ki tudják egymást segíteni.
A munkaerő megtartása mellett szükség van arra is, hogy a földi kiszolgálásban részt vevő cégek valamilyen módon be tudják vonzani a fiatalabb generációkat. Ez nemcsak a légi személyszállítás, hanem az áruszállítás terén is komoly kihívások elé állítja a cégeket. „Véleményem szerint a szakképzett munkaerő megléte mindennél fontosabb. Rendelkezhetsz a legjobb és legszebb épülettel és irodával, de ha nem jó a munkahelyi légkör, akkor a munkaerő folyamatosan le fog morzsolódni, és nem fognak jönni fiatalok megtanulni a szakmát” – hangsúlyozta Alan Glen, a Menzies Aviation cargofejlesztésért felelős alelnöke. Hozzáfűzte: ők alapvetően azt várják el a vezetőiktől, hogy legyenek ott, ahol lenniük kell, kövessék nyomon a munkavállalóikat, ellenőrizzék, hogy minden rendben van-e, vagy szükségük van-e támogatásra, segítségre.
Van hova fejlődni
„Azt gondolom, hogy a szakemberek tréningezése terén még van hová fejlődnünk. Szerintem nem szégyen tanulni ezen a téren másoktól, akár nyugat-európai szereplőktől, például Frankfurttól vagy Amszterdamtól. A jól képzett munkavállalók látják, hogyan lehet hatékonyan megoldani a helyzeteket, megspórolva ezáltal egy halom munkát” – hangsúlyozta Heckenast Kornél.
A kerekasztal-beszélgetésen felmerült az is, hogyan lehetne javítani a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér versenyképességét. „Szerintem inkább az a kérdés, hogy a nyugat-európai repülőterek hogyan veszik fel a versenyt a budapestivel, mert jelenleg annyi kihívással szembesülnek, amit szerintem nem fognak tudni megoldani a következő 2–3 évben. És ez a szolgáltatásaik színvonalára is hatással van” – jegyezte meg Atilla Korkmazoglu. Frankfurttal például gyakran előfordul, hogy napokig nem képesek cargojáratokat fogadni, amelyeket aztán átirányítanak más repülőterekre. A török szakember szerint ezzel szemben a BUD Cargo Cityben a cargoközösséget szolidaritás jellemzi, ami lehetővé teszi, hogy rugalmasan álljanak bizonyos helyzetekhez.
„Azt gondolom, hogy az együttműködés valóban rózsás, és mindannyian egy nagy boldog család részei vagyunk. De amikor a napi működésről van szó, akkor néha még előjöhetnek kisebb-nagyobb gyermekbetegségek. Mindenki szeret a hatékonyságról beszélni, de az egymás közötti kommunikációban sokszor az határozza meg a sikeres együttműködést, hogy mennyire pontos az az adat, amit valaki átküldött, illetve hogy egyáltalán mennyi időbe került átküldeni bizonyos információkat” – hangsúlyozta a panelbeszélgetésen Gál Endre, az Airmax Cargo vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a magyar piacon vannak monopolhelyzetben lévő cégek, amelyek egyfajta kapuként szolgálnak az áruk számára. Ezen véleménye szerint változtatni kell, mert amíg ez így van, addig folyamatosan munkaerőhiánnyal fognak küzdeni, és a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállalók megtalálása örökké nehézséget fog jelenteni számukra.
Ezzel kapcsolatban Atilla Korkmazoglu elárulta, hogy immáron harmadik éve próbálják meg bevezetni a saját cargoszoftverüket, és reményét fejezte ki, hogy idén októberben ez a kérdés végre megoldódhat.
