„Nem elég nagyobbnak, jobbnak kell lenni!” – beszélgetés Ilg Péterrel, a PMI Logistics Solutions cégvezetőjével

„Nem elég nagyobbnak, jobbnak kell lenni!” – beszélgetés Ilg Péterrel, a PMI Logistics Solutions cégvezetőjével

Milyen újdonságigény, többlettartalom és vállalati vízió késztet egy piaci ismerettel és gyakorlattal rendelkező szakembert, hogy hátat fordítson a fellendülést kínáló nagyvállalati környezetnek, és a piaci szemléletformálás egyfajta küldetésével lépésről lépésre nyújtson hozzáadott értéket az autó- és gyógyszeripari, valamint FMCG iparág logisztikájában? Hogyan boldogul a felvállalt független integrátorszerepben? Miért jelent kitörési pontot a magyarországi kkv-k számára a digitális mérnöki szaktudás? Interjúnkban Ilg Péter igyekezett megválaszolni ezeket a kérdéseket.

– Mi indította el a PMI logisztikai tanácsadócég létrehozását 2013-ban?

– A pályám során (ld. keretben a 10. oldalon. A szerk.) fokozatosan érlelődött bennem, hogy kizárólag a tőkeerő és a rendelkezésre álló infrastrukturális eszközök hosszú távon önmagukban már nem biztosíthatják egy vállalat versenyképességét. Ahhoz, hogy a logisztikai iparág jövedelmező maradjon a következő évtizedekben, sikeressé kell válni a digitális transzformáció területén, miközben a logisztika nem egy részterülete él ma is – nap mint nap – a XX. század adottságai között. Ha meg kellene fogalmaznom, hogy mi okozta a piac legnagyobbjainál eltöltött „multi” karrier feladását, és mi motivált a saját tanácsadói vállalkozás felépítésében, az valójában a jobbá válás igénye volt. Annak felismerése, hogy ez a kihívás alapjaiban forgatja fel az iparágat, egyértelmű motivációt jelentett egy olyan szakmai vállalkozás létrehozásában, amelyben a szakmai és technológiai tudás kéz a kézben jár. A végső lökést a 2010-es évek közepére érzékelhetően készülődő digitális változások előszele adta. E vízió és stratégia megalkotásával kezdődött a PMI Logistics Solutions életre hívása.

– Az addigra megszerzett kapcsolati tőkére alapozhatott, de mennyire volt fogadókész a piac magára a tanácsadási tevékenységre? Mekkora kockázat volt a kényelmes multiszéket vállalkozói sétabotra cserélni?

– A nagyvállalati környezetben bejárt szakmai karrierutam során sem a hatalom és a pozíció iránti igény vitt előre, hanem a kihívások. Sosem az motivált, hogy milyen székben ülök, hanem hogy abban a székben mit tudok hozzátenni a cég működéséhez. Óriási kihívás volt váltani. Azért is, mert nehezen volt mérhető, hogy a piac érett-e, nyitott-e a digitális változásokra, tudja-e, hogy kitől szerezheti be a szükséges tudást, és legfőképpen hajlandó-e fizetni érte. Az első pillanattól látszott, hogy a felhalmozott szakmai kompetencia céltudatos bővítése és annak technológiába való ágyazása, az innováció lehet a leghatékonyabb eszköze a sikernek. Ehhez fel kellett építeni házon belül az IT-fejlesztés, a szoftveres tudás, a K+F képességét is a logisztikai kompetencia mellé. Már elindult a PMI, amikor a legnagyobb müncheni mobilitási konferencián a legnagyobb gyárak vezetőinek az innováció szerepéről folytatott kerekasztal-beszélgetése adott visszaigazolást először. Ők már akkor tisztában voltak azzal, hogy a versenyképességük fenntartásához technológiai befektetésekre van szükség, méghozzá oly módon, hogy miközben a főtevékenységükre fókuszálnak, a „versenyelőnyt” külső szolgáltatóktól vásárolják meg. Ennek jegyében elkötelezetten folytattuk a munkát, hogy ezt a szemléletet a hazai logisztikai piacon is meghonosítsuk.

– Mikor jelentkezett áttörés?

– Korán megmutatkoztak az igények az újszerű megközelítésünk iránt. Az első kiemelkedő sikerünk – a klasszikus tanácsadási termékeken túl – egy jelentős német autóipari gyártócég gyárkapun belüli logisztikájának támogatása volt 2016–2020 között. Büszkék vagyunk arra, hogy az interim menedzsmentszerződés keretében ránk bízott, közel 200 fős autóipari logisztikai operációt olyan, cégcsoportszinten kiemelkedő KPI és minőségi mutatók mellett üzemeltettük az innovációink segítségével, hogy a létrehozott legjobb gyakorlataink felkeltették az autóipari konszern érdeklődését is. Később sikerrel kapcsolódtunk be egy gyógyszeripari nagyvállalat logisztikai működésének koncepcionális megújításába, zöldmezős raktárberuházások megvalósításának tanácsadói támogatásán keresztül. Emellett ügyfeleink sokasága számára tettük megvalósíthatóvá, hogy a gyártóüzemeik és logisztikai raktáraik layoutjának és folyamatainak újratervezésével számottevő beruházások nélkül tudják kapacitásaikat növelni. Referenciáinkkal bizonyítjuk, hogy a hatékonysági tartalékok kiaknázásával és a szakmai tudatosság erősítésével van lehetőség a minőségi ugrásra a szakmai és szolgáltatási színvonalban, profitabilitásban is.

– Tehát a PMI-t egy olyan közvetítő szerepben helyezhetjük el, mint ahogy maga a szállítmányozási tevékenység is összekapcsolja az árutulajdonost és a fuvarozót?

– A szemléletformálás kapcsán akár nevezhetjük is közvetítőcégnek a PMI-t: tudást, tapasztalatot és legjobb gyakorlatokat közvetítünk. Számunkra a logisztika erőforrás, ami a fejlődés, a fenntarthatóság és a hatékonyság kulcsa, nem pedig csak egy szükséges háttérszolgáltatás és vele járó fixköltség, amit a legalacsonyabb szintre kell szorítani. A gyakorlatban viszont azt célozzuk, hogy ismerve a logisztikai iparág működését és problémáit, azokra olyan válaszokat tudjunk adni, amelyek a klasszikus logisztikai tanácsadási eszköztáron túlmutatva újszerű, mérhető és hosszú távon megvalósítható technológiai megoldásokkal szolgálják ki az igényeket. Az Ipar 4.0 számomra azt az üzenetet hordozza, hogy minden mérhetővé és ezáltal modellezhetővé válik. Vagyis itt teljesedik be az a mondás, hogy az információ az új nyersanyag a jó döntéshozatalhoz, tágabb értelemben a logisztikai szektor fejlődéséhez.

– Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

– Volt például olyan projektünk, ahol a kapun bejövő áruk térfogatának mérését fejlesztettük ki egy gyűjtőraktárban, a valós terjedelem ugyanis eltérhet a megrendelő által megadottól, márpedig a hatékony fuvarszervezéshez ismerni kell a küldemények pontos méretét; itt műszaki K+F megoldást dolgoztunk ki az ügyféllel együtt. Egy másik példa nemzetközi: Miamiban a PMI tanácsadása nyomán működtetnek egy teljesen automata parkolóházat. Amikor a fejlesztésbe bekapcsolódtunk, az alapinfrastruktúra már készen volt, így meglehetősen nagy kötöttségek közepette kellett matematikai eszközökkel optimalizálnunk a logisztikai irányítási folyamatokat. A gyógyszeripari példánk pedig arról szól, hogy a raktárépítést logisztikai koncepcióval érdemes kezdeni már az építésztervekkel együtt, azaz korán fel kell mérni, hogy milyen valós folyamatokra kell majd tervezni az épületet. Integrátori szerepünk keretében pedig nem azt mondjuk meg az ügyfélnek, hogy mit honnan kell megvásárolni, hanem arra hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen preferenciáknak kell megfelelnie például egy állványos eszköznek vagy egy targoncának. Természetesen, ha elakad a beszerzésben, vagy értékelni szeretné az árajánlatokat, abban is segítünk. Bevallottan független integrátori szerepet vállalunk azzal a céllal, hogy a logisztika a vállalkozások versenyképességének közvetlen forrásává váljon.

– Mit nevesítene a PMI legnagyobb versenyelőnyeként?

– A szakmai kompetenciánkat és hogy a megoldásaink széleskörűen felhasználhatóak, mégis testreszabottak. Ilyen a módszertanunk is, ami a névválasztásukban is tükröződik. P mint planning, azaz tervezés, M mint modellezés és I mint innováció. Ebben az is egyedülálló, hogy hosszú távra tervezünk, hosszú távú partnerségben gondolkozunk; gyakorlatilag végigkísérjük a megbízónkat azon a folyamaton, ami a digitális átalakulás irányába vezet. A partnerség lényege a PMI számára az, hogy a kezdeti belépő szolgáltatáson túl feltérképezzük a komplex folyamatokat, és javaslatot teszünk arra, hogy milyen lehetőségek vannak még a cég logisztikai jellegű hatékonyságának kiaknázásában. Vagyis ha adott esetben olyan megoldásra van szükség, ami a logisztikai tanácsadás klasszikus eszközrendszerével nem megoldható, vagy a létező piaci megoldások nem alkalmasak/megfizethetőek, akkor akár egyedi fejlesztést, adott esetben technológiai kompetenciát is be tudunk vonni az együttműködésbe.

– Hogy látja: mennyire innovációképes a hazai piac?

– Van hova fejlődni, leginkább a kkv-szegmensen belül, pláne, ha a friss uniós innovációs indexet is figyelembe vesszük. A közlekedési infrastruktúránk és a földrajzi helyzetünk változatlanul vonzza a beruházásokat, működnek az ösztönzőprogramok, és kiváló táptalajt biztosít a fejlesztéseknek a magyar szürkeállomány, a megbízható mérnöki munka. Erre alapozva önmagában még a magyar gazdaság autóipari kitettségét sem látom problémásnak, hiszen az elektromossá alakuló iparágban ugyanúgy teremhet babér, mint most, ha felismerjük, hogy miként élhetünk a lehetőségeinkkel. Nemcsak hazai sajátosság, de a kkv-k termelik meg a GDP döntő hányadát. Meggyőződésem, hogy e szegmens kitörési pontjául a digitális mérnöki tudás felépítése és/vagy alkalmazása szolgál. Tevékenységünkben teret nyernek azok a víziónkat visszaigazoló projektek, ahol a klasszikus értelemben vett tanácsadás kiegészül a megújulás, a jobbá válás igényével. Korábban luxusnak tartották, hogy ha valaki valami változásba belekezd, azt az innováció jegyében teszi. De érzékelhetően fordul meg a trend: ma az a luxus, ha valaki nem foglalkozik a cége versenyképességének aktív növelésével. A globalizációval, a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedésével és az ellátási láncok soha nem látott elnyúlásával a logisztikai iparág minőségi működése alapinfrastruktúrává vált, aminek a hiányát rendre megérezzük: legyen szó világjárványról, egy csatornába szorult teherhajóról vagy most aktuálisan egy egész világot megrázó háborúról. Nyilvánvalóvá vált: a logisztikára minden területen nagy szükség van, viszont a mai formájában sérülékeny és nem fenntartható. Ezért a vállalkozásoknak újra kell gondolniuk az értékláncaikat, és ehhez mérnökök kellenek megmondani, hogy mely kritikus pontokon és hogyan kell beavatkozni a logisztikai folyamatokba a nevesített célok elérése érdekében. Meggyőződésem, hogy a szakma digitalizáción keresztüli jobbá válása nemcsak profitkérdés, hanem a világgazdasági működőképesség fenntartásának létkérdése, amelyhez határozott szándékom, hogy érdemben hozzátegyünk tudást, tapasztalatot és megoldásokat – ahogyan a szlogenünk szól: „Nem csak nagyobbnak, jobbnak kell lenni!”.

 

NÉVJEGY

Ilg Péter a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának ipari és szállítmányozási szakirányán végzett. A szakmai gyakorlatát 2002-ben a Hungarocamion Rt.-nél RO-LA menedzserként teljesítette, majd nem sokkal később a cég kontrollingterületére hívták vissza. Csaknem tíz évet dolgozott a társaság és a Volán-Tefuval fuzionált jogutódja, a különböző Waberer’s-cégek kötelékében, a szakmai szamárlétrát ott járta végig. Az időszak első felében, 2008-ig stratégiai tervezéssel foglalkozott pénzügyi vonalon, kontrollingterületen, áthidaló szerepkörben Wáberer György tulajdonos és a leányvállalatok vezetői között. Ennek nyomán vezetői tapasztalattal rendelkezik komplex logisztikai szolgáltatás és ingatlan-beruházási területeken, valamint több sikeres cégfúzió fűződik a nevéhez. Az első nagyobb fúziót követően a Waberer’s Logisztika Kft. ügyvezető-helyettese, majd 2011-től a Szemerey Transport Zrt. társügyvezetője is a két cég reorganizálásáig. Minthogy gyakorlott cégvezetőként jártas a logisztikai iparágra jellemző üzleti és gazdasági stratégiák előkészítésében és menedzselésében, valamint a tulajdonosok által megfogalmazott célkitűzések hatékony elérésében, 2013-ban megalapította a saját logisztikai tanácsadó vállalkozását, a PMI Logistics Solutions Kft.-t. Lapzártánk idején a szakember éppen a kisvállalati kategória döntőse az üzleti döntéshozók humánmenedzsment magazinja, a Behaviour szervezte Az év cégvezetője 2022 versenyben.

(Az időközben lezajlott eredményhirdetésen a zsűri Az év innovatív cégvezetője 2022 különdíjban részesítette Ilg Pétert.)

 

„AZT KERESTÜK, HOGYAN SEGÍTHETÜNK…”

A járvány okozta ellátásilánc-problémák vizsgálata okán a PMI Logistics Solutions Kft. felmérést végzett a hazai gépkocsivezetők tájékozódási szokásairól, hogy Európa útjait járva miként és honnan juthatnak strukturált, naprakész és pontos szakmai információkhoz a sofőrök. A piackutatás eredménye izgalmas ötletet ébresztett a szakemberekben: miért ne lehetne létrehozni egy olyan fuvarszakmai applikációt, ahol a gépkocsivezető több tucatnyi hírportál átböngészése helyett a számára fontos információkat országonként és témakörönként történő bontásban, csupán pár kattintással elérheti? Ezen felismerés nyomán készült el a PMI saját fejlesztésű alkalmazása, a Safe Route névre keresztelt applikáció, amellyel ingyenesen, egy felületen belül böngészhetik a felhasználók az aktuális szakmai híreket és korlátozásokat, az adott régióba érve pedig automatikus értesítéseket is kérhetnek az útjukat érintő szabályozásokról, változásokról.

 

Varga Violetta