Hogy mennyire fontos a magyar piac Trieszt számára, azt jól mutatja, hogy hetente a legtöbb vonat az olasz kikötőből még mindig a magyar fővárosba indul. A világjárvány ugyanakkor a kikötő forgalmára is hatással volt. Az idei év a visszaépülés esztendeje lehetett volna, de néhány kedvezőtlen történés miatt elmaradt a csoda a trieszti kikötőben – értékelte online előadásában a piaci helyzetet Carolina Semino értékesítési és marketingképviselő a Szállítmányozás 2021 konferencián.
Carolina Semino előadása a NavigátorVilág youtube csatornáján visszanézhető ide kattintva!
A tavalyi év kihívásokkal teli esztendő volt, 2021 viszont több szempontból is rosszabbnak bizonyult: a világjárvány hatásait az Evergreen balesete, majd a globális konténerhiány súlyosbította – miközben az adriai kikötőknél, a triesztinél is kifejezetten a pontos és precíz szolgáltatásnyújtás volt jellemző eddig. Idén ugyanakkor teljesen tervezhetetlenné vált a hajók beérkezése és indulása. Emiatt szinte naponta újra kell tervezni a működést, át kell gondolni például, mikorra kell megrendelni a csatlakozó áruszállító vonatokat egy beérkező hajóhoz.
A negatív trendeket jól tükrözi, hogy idén két negyedévben is rosszabb lett a trieszti kikötő teljesítménye a tavalyinál. Míg 2020 II. negyedévében 178 573 konténer érkezett be, addig az idei év hasonló időszakában csak 145 188. A IV. negyedév is rosszabbnak ígérkezik, ugyanis míg tavaly 123 295 TEU, addig az idei év utolsó hónapjaiban csak 103 000 TEU-t mozgattak meg Triesztben. Mindez azt jelenti, hogy közel 70 ezer TEU-val marad el a terminál teljesítménye az év I. negyedévéhez képest.
A II. negyedéves visszaesést az Evergreen balesete okozta, a IV. negyedév csökkenése mögött pedig az import- és exportvolumen visszaesése áll. A december viszont ezzel a trenddel ellentétesnek mutatkozik, ami azt jelenti, hogy megállhat ez a negatív folyamat, emelte ki Carolina Semino. A szakember szerint az utolsó negyedév rossz teljesítményében az is szerepet játszik, hogy az olasz kormány kötelezővé tette a zöld kártyát a munkahelyeken, vagyis csak azok dolgozhattak, akik be voltak oltva.
A kikötő vasúti forgalmának teljesítményével kapcsolatban hasonló trendek figyelhetők meg, mint a konténerek esetén. A legtöbb (50 725 TEU) konténert az év I. negyedévében tették vagonra, míg a legkevesebbet (31 000) az IV. negyedévben.
A konténerek terén a trieszti kikötő kapacitása évi 900 ezer TEU, és a létesítmény 7 ezer vonatot tud fogadni. Carolina Semino szerint jelenleg a kapacitásuk felét használták ki, tehát még bőven van hová nőni. Kedvező hírnek tekinthető a kikötővel kapcsolatban, hogy a vasúti kapcsolatok tovább fognak fejlődni, ugyanis 2022–2025 között akár évi 25 ezer vonat fogadására is alkalmas lesz a trieszti kikötő. A jövő évtől kezdődően hozzálátnak a mólók területének kiterjesztéséhez, ami tovább javíthatja a kikötő eredményességét.
Az intermodális csomópont kapcsán elmondható, hogy Magyarország továbbra is a trieszti kikötő elsődleges piacának tekinthető, ugyanis hazánkba hetente 14 vonat közlekedik. Összehasonlításul Münchenbe csak 5, Dunaszerdahelyre pedig 5–6 szerelvény indul. Az elmúlt évben ugyanakkor a kikötő jelentős lépéseket tett az Ausztriába és a Németországba közlekedő vonatok számának gyarapítására. Érdekesség, hogy egyre több ügyfél dönt úgy, hogy az árut inkább vasúton szállíttatja, ugyanis 2020-ban már az áruk 54,9 százaléka érkezett vagy hagyta el a trieszti kikötőt kötött pályán. Novemberig 351 vonat közlekedett Budapest–Trieszt között. Fontos megjegyezni, hogy a Trieszt és a csepeli Mahart Container Center között 21 óra, fordított irányban pedig 26 óra a vonatok menetideje.
Carolina Semino előadásának végén reményét fejezte ki, hogy a jövő év kedvezőbben alakul a trieszti kikötő számára. Emellett fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy még vannak szabad konténerkapacitások, ami lényeges üzenet lehet a hazai piac szereplőinek.