A Budapest Airport a cargorészlegének fejlesztését a cargoközösséggel együtt képzeli el. A járathálózat bővítésében Ázsiára, a Közel-Keletre és Észak-Amerikára fókuszálnak. Ez utóbbi jelenleg a legnagyobb kiszolgálatlan lehetőség, oda még nincs közvetlen cargojárat Budapestről – viszont nagyon szeretnék, ha lenne, hangoztatta Kossuth József, a Budapest Airport cargorészlegének vezetője az Air Cargo Day konferencián.
„Repülőtérként két évvel ezelőtt csatlakoztunk a Magyar Szállítmányozók Szövetségéhez, hogy céljaink érdekében megtaláljuk a lehető legjobb fórumot. A szervezeten belül mi látjuk el a Légi Munkacsoport vezetését, amelyet egyfajta kommunikációs platformként használunk, és igyekszünk minden számottevő tervünket bemutatni és megvitatni az érintettekkel” – emelte ki Kossuth József a program felvezető beszédében.
A Budapest Airport egy „cargobarát” létesítmény, amely mostanra már felkerült a világ jelentősebb cargoközpontjai közé. 2020-ban a cargo teljesítménye stabil maradt, és mindössze 0,8 százalékkal maradt el a 2019-es évtől, ugyanis tavaly 134 456 tonnát kezelt a budapesti repülőtér. Az itt megforduló légiáru mennyisége 2020 IV. negyedévében ugyanakkor jelentős növekedésnek indult, ebben az időszakban ugyanis 38 869 tonnányi árut kezeltek.
A növekedés még az idei év I. negyedévében is kitartott: az I–III. hónapban kezelt 56 220 tonna áru rekordméretű, csaknem 30 százalékos növekedésnek felel meg a tavalyi év hasonló időszakához képest. Áprilisban is rekordszinten (16 691 tonna) maradt a cargo, és ha ez a folyamat kitart, akkor ebben az évben kimagasló lesz a Budapest Airport teljesítménye.
Fontos azonban kiemelni, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a rekord cargoforgalom tonnában mért mennyisége nem jár együtt a cargojáratok számának robbanásszerű növekedésével. Jellemzően nagyobb kapacitású, korszerűbb, kisebb zajterhelésű repülőgépek szolgálják ki a bővülő forgalmat, illetve növekszik az utasszállító gépek belly cargo volumene is.
„Úgy látjuk, hogy tavaly a drágulás és a nemzetközi korlátozó intézkedések miatt a logisztikai lánc számos nehézséggel kellett, hogy szembenézzen, és ez alapvetően a légi áruszállításnak kedvezett. Idén aztán a Brexit és a Szuezi-csatornán történtek miatt még jobban felértékelődött a légi áruszállítás szerepe” – tette hozzá Kossuth József.
A Budapest Airport cargofejlesztése több komoly pillérre épül. Az egyik legfontosabb az összekapcsolhatóság, vagyis a cargo járatkapcsolatok számának növelése és bővítése, különös tekintettel Ázsiára, a Közel-Keletre és Észak-Amerikára. „Mindig arra biztatom a speditőröket, hogy nyugodtan beszéljenek a légitársaságokkal is, mert ők is dönthetnek úgy, hogy valahova indítanak járatokat, ha a szükség úgy hozza” – emelte ki a szakember.
Az infrastruktúra terén nemcsak a földi kiszolgálási, hanem a szállítmányozói létesítményekre is koncentrálnak, így a jövőben ezeket a területeket is fejleszteni szeretnék. A budapesti repülőtér cargorészlegének fejlődését jól tükrözi, hogy míg 2015-ben hetente 5 non-integrátor repülőtársaság indított cargojáratot Budapestre, addig jelenleg hetente már 23 légitársaság, köztük olyan nagy cégek, mint a LOT, a Qatar Airways, a DHL Express, a Fedex és az Emirates.
A Cargo City fejlesztése éppen ezért kulcsfontosságú terület. A Budapest Airport jelenleg is tárgyalásokat folytat a Menzies-szel és a Çelebivel a Cargo City 2 létesítményről. Emellett napirenden van egy külön terület létesítése a Cargo City mellett a cargo repülőgépek tárolására. További cél, hogy komolyabb, gyógyszerek tárolására alkalmas kapacitás jöjjön létre, ennek érdekében a Budapest Airport már eddig is ösztönözte a IATA CIV szabvány bevezetését a földi kiszolgálásban és áruszállításban dolgozó partnereknél.
A másik fontos terület a digitalizáció, ami az eddigieknél sokkal hatékonyabbá teheti a cargoközösség munkáját. 2022 elejére bevezethetnek egy felhőalapú rendszert, amely jelentős mértékben felgyorsíthatja a munkafolyamatokat. Ennek azért is van jelentősége, mert mindenki szeretne gyorsabb és hatékonyabb lenni, manapság csak így lehet megőrizni a versenyképességet a globális piacon.
„Végül, de nem utolsósorban a Budapest Airport szeretne az élő állatok szállítása terén is egy fontos csomópont lenni itt, Közép-Európában, mert ebben is komoly fejlődési lehetőség van” – zárta mondanivalóját a cargorészleg vezetője.
