Egyelőre kevéssé ismert trimodális logisztikai létesítmény az egykori papírgyár területén létesült Párkányi Ipari Park és Kikötő, pedig az infrastruktúrája egyedülálló 170 hektáron: a vízoldalon 500 m magántulajdonú dunai kikötővel, vasúti szempontból 35 km iparvágány-hálózattal, a közúti lábon kiterjedt kapcsolatokkal és több mint 40 ha szabad területtel áll az érdeklődők rendelkezésére. A kiváló adottságok mellé a tulajdonosok rendkívül nyitottak, és folyamatosan áldoznak különböző nagyszabású fejlesztésekre is; nem túlzás azt előrevetíteni, hogy a logisztikai központ hamarosan felvirágzik.
– Milyen tevékenységre alakult a Párkányi Ipari Park és Kikötő?
– A létesítménynek 2012 óta négy tulajdonosa van: négy Szlovákiában élő felvidéki magánszemély. A Smurfit Kappa konszern bezárt papírgyárának területét vették meg, amelynek működését megtépázta a globális gazdasági válság. Kezdettől fogva számos hazai és külföldi üzletember érdeklődött a terület hasznosítása iránt, további vételre és üzemek betelepítésére is. Rendre eltelt 1–1,5 év egy-egy ilyen projekttel, de a megkeresések végül nem voltak komolyak – és ezért a telephely nem jutott el oda, ahova egyébként a kiváló adottságaival elérhetett volna. Jelenleg egy csomagolóanyagot gyártó svéd és egy fóliákat gyártó amerikai cég működik az ipari parkban, van benne egy betonacél-gyár és egy vasúti javítóműhely. Amivel büszkélkedhet a cég vezetősége, az egy 5 ha-on elterülő új beruházás: öntöde, de még így is óriási a szabad kapacitás, amit ki lehetne használni. A tulajdonosok tavaly döntöttek úgy, hogy tudatosan elindulnak a logisztika irányába.
– Miért pont a logisztika…?
– Idén februárban keresték meg a szlovák és magyar gabonás cégeket, hogy kihasználják a kikötőt, én így kerültem kapcsolatba velük. Lehetőséget láttam a tudásom és tapasztalataim kamatoztatására, és egyben kihívást jelent számomra, hogy hozzájáruljak a létesítmény felvirágzásához a logisztika területén. Meggyőződésem: ez egy aranybánya itt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek logisztikai területet keresnek, nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában nem igazán áll rendelkezésre ennyire egyedülálló adottságokkal bíró szabad terület, amit esetleg meg is lehet vásárolni. Pillanatnyilag két opcióban gondolkodunk: működtetjük a kikötőt a forgalmak idevonzásával, vagy találunk olyan befektetőket, akik hoznának ide gyárat, üzemet, és akkor részleteiben, szektoronként is eladható. Ennek nyomán az elmúlt hetekben felgyorsultak a folyamatok: bővítettük a gépparkunkat különböző rakodási technikával, mert a tulajdonosok minden megkeresésnek szeretnének megfelelni. A tőkehátterük biztosított, és ugyanilyen fontos, hogy nyitottak arra, hogy bármit megteremtsenek, amire komoly igény mutatkozik.
– Milyen azonnali előnyöket kínálnak?
– Számos épület megmaradt a papírgyári időszakból, amelyeket most tudunk hasznosítani, akár műtrágya, akár gabona vagy acéltermékek tárolására is. Van például egy 10 ezer négyzetméteres csarnokunk, aminek le tudjuk bontani a felső szintjét, és akkor akár 100 ezer tonna gabona vagy műtrágya tárolására is alkalmas. Az ipari park elsődlegesen elektromos áramot, földgázt, ipari és ivóvizet szolgáltat a parkban működő cégeknek. Az új beruházók számára ez egy óriási előnyt jelent, mivel ezzel akár 30 százalékkal tudjuk csökkenteni a költségeiket.
– Mi jellemzi a vasúti adottságokat?
– A létesítményünk 3 kilométerre van a párkányi vasútállomástól, amely nem mellesleg Pozsony után a második legnagyobb rendező pályaudvar Szlovákiában. Magán az állomáson is van 4 darab, 800 méter hosszú iparvágányunk, amit a megbízóink rendelkezésére tudunk bocsátani. Érkeztek már vonatok Kínából az iparvágányra, jelenleg üres vagonokat tárolunk rajtuk több vasúttársaságnak. A 35 kilométernyi iparvágány-hálózatunkat mi magunk szolgáljuk ki: van 2 mozdonyunk és hozzá személyzetünk, szállítószalagunk és rakodótechnikánk a vagonok kiürítésére. A telepen belül működik mozdony és az említett vagonjavító. Mivel Párkány határváros, itt vizsgálják át a vasúti kocsikat, és a kisorolt kocsikat nálunk azonnal lehet szervizelni. Van egy 60 tonnás közúti mérlegünk, ezenkívül a vasúti mérlegelést is meg tudjuk oldani. A kikötőbe Magyarországról az esztergomi Mária Valéria hídon csak 3,5 tonnás autókkal lehet átkelni, viszont az ipari park mellett működik egy teherkomp, ami 25 kamiont tud áthozni egyszerre.
– Mi a kikötő vonzereje?
– A rakodási díjaink versenyképesek, ugyan a szlovák árak a magyar kikötőkhöz képest magasabbak, de a tulajdonosok feltett szándéka, hogy kedvező feltételeket biztosítsanak az ügyfeleknek. Célunk, hogy mindenféle árut (gabona, acél, ócskavas, fa, műtrágya) fogadni tudjunk, és azokat a megbízó igényeinek megfelelően tudjuk csomagolni, tárolni, ömlesztve vagy zsákolva a nap 24 órájában, az év minden napján. Jelenleg egy 10 tonnás daru üzemel a kikötőben, ezt már most 40 tonnásra cseréljük, és műtrágyazsákoló berendezést is veszünk – hozzáteszem: egyelőre teljesen önerőből, pályázati források nélkül. A terveink között szerepel, hogy 4 darab 1500 tonnás silót építünk a kikötőben – ami sajnos a világjárvány miatt csúszik: a tervek készen vannak, a kivitelezővel már megegyeztünk, de az engedélyt még nem kaptuk meg. Mi már idén nyáron szerettük volna felajánlani a silók tárolási kapacitását a partnereinknek, de a jelenlegi helyzetben sajnos nem látjuk előre, hogy mikor döntenek a hivatalban.
– Milyen érdeklődőkre számítanak?
– Olyan üzemek betelepülésére, amelyeknek nagy az elektromosenergia-, földgáz-, illetve vízigénye, hiszen bármilyen nehézipari, vegyipari vagy akár egy elektromosakkumulátor-gyár részére remek adottságokkal rendelkezik az ipari park. A vasúthoz köthetően felmerült például egy konténerterminál kialakítása, mivel van megfelelő méretű szabad területünk. A meglévő csarnokokban olyan tevékenységek végezhetőek, amelyek csomagolást vagy összeszerelést igényelnek. A telepnek azonban kétségkívül az a legnagyobb előnye, hogy mindent egy helyen kínál. Európában kevés az ilyen hatalmas terület, ahol mindez együtt megvalósítható, a Párkány Ipari Park és Kikötő pedig nyitott mindenkivel szemben.
NÉVJEGY
Gáspár Erika pályafutását Baján kezdte, a MÁV-nál mint munkaügyi ügyintéző. Édesapja vonatvezető volt, így került be a szervezetbe, majd az árufuvarozás területén a TÉTI irodában dolgozott értékesítőként. Amikor bezárták az irodát, Budapesten dolgozhatott, a MÁV Vezérigazgatóságon, ahol a gabona és fa termékcsoportot vezette. A 25 éves MÁV-pályafutása után váltott: az adonyi Magtárház Kikötő Kft. kereskedelmi igazgatója lett, amire ma is élete meghatározó szakaszaként emlékszik. Ezután több cégnél kereskedett gabonával. Az idei év elején került kapcsolatba a párkányiakkal, és egy régi álma vált valóra: ismét kikötőben dolgozni.
Varga Violetta
