Az Egyesült Királyság egy év türelmi időszak után végleg kilépett az Európai Unióból, ezért az onnan érkező és az oda tartó termékek vám- és áfakötelessé váltak. Észak-Írországgal szemben ugyanakkor továbbra is az EU vám- és áfa-szabályait kell alkalmazni. Hazánk legnagyobb vámszolgáltatójával, a Royal Sped Zrt.-vel arra kerestük a választ, milyen hatással van a Brexit az áruforgalomra.
– Mennyivel nőttek meg az adminisztrációs terhek és a határátlépés ideje?
Czakóné Kovács Anna (CZ. A.): – Az, hogy a Brexit következtében eggyel több harmadik országot kell kezelnünk vámszempontból, egyáltalán nem tűnt kihívásnak. A nehézséget az okozta és okozza a mai napig, hogy az ebben a relációban résztvevő piaci szereplőket felkészületlenül érték a változások – holott elegendő idő állt a rendelkezésükre. Erőforrásaink nagy részét nem a vámügyintézés megvalósítása, hanem az ügyfelek tájékoztatása kötötte le. Tulajdonképpen több száz partnert kellett alapszinten kiképezni egy olyan folyamatról, amely számukra teljesen ismeretlen volt. A vállalkozások adminisztrációs terhei kivétel nélkül jelentősen megnövekedtek, azonban aki időben segítséget kért, az úgy várhatta 2021. január 1-jét, hogy kidolgozott, komplex megoldással indíthatta vagy fogadhatta az érintett szállítmányokat. A brit vámterületen történő ügyintézés feltérképezése nagyobb kihívás volt nekünk is, mivel ott olyan folyamatokat kellett megtervezni – brit partnerek segítségével –, amelyekben senkinek sem volt megelőző tapasztalata. Ennek következtében januárban jelentősen megnövekedett a határátlépési idő, sok esetben napokig vártak a szállítmányok, mire ki tudtak lépni az Egyesült Királyságból. Találkoztunk olyan extrém esettel is, amikor több mint egy hétig nem tudott tovább indulni a szállítmány. Mostanra azonban az a tapasztalatunk, ha a gazdálkodók megfelelően és időben jelzik a szállítmányok tervezett feladását, a tavalyi évhez képest mindössze néhány órával szükséges többet várakozni.
– Hogyan készítették fel az alkalmazottaikat a változásokra? Szükség volt-e esetleg kiegészítő képzésekre?
CZ. A.: – A felkészülésünk cégcsoport szinten tudatos volt: 2020 első félévében kutattuk és gyűjtöttük az információkat, a második félévben a felhalmozott információkat rendszereztük, és kétféle oktatási anyagot készítettünk. Az egyik alapján a munkavállalók részére tartottunk online képzéseket, amelyek keretein belül megismertettük őket a teljes folyamattal, hogy a napi vámügyintézés során teljes körű ismerettel rendelkezzenek arról, hogy mit miért csinálnak. A másik oktatási anyag a partnerek részére készült, ennek alapján általános képet adhattunk a Brexit vámfolyamatairól, és a megbeszélések alapján elkészítettük a személyre szabott vámügyintézési forgatókönyvet. Az angol folyamatokra külön munkacsoportot hoztunk létre, ennek segítségével ezt a feladatot is sikerült megoldani. Az semmiképpen nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy 2020. december 24-én hirdették ki az EU és Egyesült Királyság közötti szabad kereskedelmi megállapodást (TCA), amely több ügyfelünk körében a téves értelmezés miatt úgy realizálódott, hogy mégsem kell a vámeljárásokat bevezetni az angol viszonylaton. A megállapodás jelentését természetesen az első szállítmányok feladása előtt még sikeresen tisztáztuk.
– A Brexit óta egy kamionnak átlagosan mennyivel nőtt meg a várakozási ideje Angliában a belépési oldalon?
Balogh Ágota (B. A.): – Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A kamion várakozási ideje a teljes szállítási folyamat összes résztvevőjétől függ. Ha mindenki közreműködő, és időben elvégzi a saját feladatát a láncolatban, akkor a mostani tapasztalatok alapján mondhatjuk azt, hogy nem nőtt jelentősen a várakozási idő a belépési oldalon. Elegendő azonban, hogy csak az egyik szereplő késve reagáljon, a rendszer felborul, és ez többnapos várakozást is generálhat. Minden harmadik országos határon vannak kritikus pillanatok, amikor kialakul torlódás, és a gépkocsivezetők akár napokig várakoznak belépésre. Ez nem csak a Brexit-forgalmat érinti. Ezeket a helyzeteket az ellenőrző és fenntartó szerveknek kell megfelelő intézkedéssel kezelni.
– Mi indokolja az adminisztrációs terhek növekedését a vámügyintézés során?
B. A.: – Az adminisztrációs terhek a brit forgalomban minden piaci szereplőt azonos mértékben sújtanak. Az a tény, hogy kivitelben és behozatalban is vámeljárás alá kell vonni az árukat, szokatlan volt egy olyan piaci világban, ahol eddig szabadon áramolhattak az áruk. Aki ezt nem volt képes elfogadni – sajnos erre is láttunk példát –, jelentősen megnehezítette a saját és a közreműködő vámügynökség dolgát is. Akik elfogadták, azoknak mára szinte észrevétlenül beépítettük a vámkezelési részt a teljes kereskedelmi folyamatukba. A harmadik országos forgalomban eleve vannak olyan árufajták, amelyek nagyobb kockázattal bírnak, ennek következtében nagyobb odafigyeléssel kezeljük, ilyenek többek között a jövedéki termékek, az antidömping-vámmal érintett termékek, illetve az állati és növényi eredetű termékek. Ezeket a szabályokat régóta jól ismerjük, és megfelelő körültekintéssel kezeljük a Brexit-forgalomban is, ezért ilyen szempontból ez nem okozott gondot.
– Várható-e, hogy az e-kereskedelem bővülése és növekedése miatt nőni fog a határátlépés ideje?
B. A.: – Nem gondolom, hogy az e-kereskedelem bővülése a klasszikus külkereskedelmi ügyletekben megvalósuló határbelépésre hatással lesz. Ez jellemzően inkább a légi szállítmányozók, repülőtéri raktárbázisok, postaszolgáltatók és futárszolgálatok életében hoz változást, amire biztosan készülnek. A közúti fuvarozás, amelynek elengedhetetlen része a határok fizikai átlépése, ilyen szempontból az e-kereskedelemben nem nagyon érintett. Véleményem szerint a raktárkapacitással lehet majd probléma, mert az ott jelentkező adminisztrációs terhek miatt a csomagok forgási sebessége lassulni fog.
– Vannak-e meghatározó fejlődési trendek a nemzetközi színtéren a vámkezelés terén? Hogyan változnak a megbízói igények ezen a területen?
B. A.: – Vámlogisztikai szempontokról a nemzetközi színtérről a multinacionális cégek világában beszélhetünk. Ezen a piacon az az általános törekvés, hogy a nagyvállalatok szeretnék egységes elvek mentén kezelni a vámügyeiket, akár tagállamokon átívelően is. Ennek megvalósításában mi is részt veszünk olyan partneri együttműködésben, ahol standard szabályok alapján, partnereinkkel karöltve a multinacionális cég részére ugyanazt a szolgáltatást tudjuk nyújtani Magyarországon, mint az EU összes többi tagállamában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átfogó igényfelmérést követően, a standardok szem előtt tartása mellett a helyi vámfolyamatokat ennek megfelelőn alakítjuk ki. Ez azonban minden megbízó esetében más és más lehet.
– A megrendeléseik teljesítésekor jellemzően saját vagy alvállalkozói eszközparkkal dolgoznak?
CZ. A.: – A magyarországi vámlogisztikában teljes mértékben saját erőforrással dolgozunk, ez az üzletpolitikánk. Mivel az országban az összes agglomerációban fizikailag is jelen vagyunk (irodával rendelkezünk), nem veszünk igénybe alvállalkozót. A magyar vámlogisztikai piacon jellemzően inkább hozzánk fordulnak ilyen jellegű segítségért a vámszolgáltatók. A Brexit-folyamatban és egyéb, Magyarországtól eltérő országban történő vámügyintézésre vonatkozóan kiterjedt partnerkapcsolattal rendelkezünk. Amennyiben a megbízóink komplex, az országhatárokon átnyúló igénnyel fordulnak hozzánk, ezen partneri kapcsolatok segítségével nyújtunk szolgáltatást.
– Hogyan látják: sikerül teljes mértékben megfelelni a Brexittel járó kihívásoknak?
CZ. A.: – A megbízók és a partnerek hatásköre értékelni, hogy hogyan feleltünk meg a kihívásoknak. Az önértékelésünk szerint az akadályokat sikeresen vettük, a napi tapasztalatok pedig egyre jobban erősítenek minket. Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk az ügyfeleinktől, és a körük napról napra növekszik.
NÉVJEGYEK
Czakóné Kovács Anna közgazdász diplomáját a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerezte, ezt követően a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál képezte tovább magát. Okleveles könnyvizsgáló, bejegyzett adószakértő. A Royal Sped Zrt. vezérigazgatói feladatait 2017 óta látja el, előtte 10 évig az APEH Társas Vállakozások Ellenőrzési főosztályvezetője volt, majd 2009–2016 között a Wáberer Hungaria Biztosító vezérigazgatójaként tevékenykedett. A Royal Sped Zrt. első embereként elsődleges célja volt a vállalati stratégia újrafogalmazása, a kor követelményeinek megfelelő működési folyamatok, valamint a partnerkiszolgálás kialakítása. Kiemelt küldetésnek tekinti a piaci részesedés növelését.
Balogh Ágota tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem mérnöki karán végezte 2012–2016-ig műszaki menedzser/logisztika szakirányon. 2019-ben pedig elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar vámlogisztikai szakirányát. Műszaki és Vámlogisztikai menedzser. A Royal Sped Zrt.-nél 1994-ben kezdett Nagylakon, mint vámügyintéző, majd 2004-től röszkei irodavezetőként folytatta. Az átalakítás keretében 2017- től mint tehetséges fiatal kapott megbízást, és operatív menedzserként dolgozott tovább a vállalatnál. 2020-tól pedig a Royal Sped Zrt. kereskedelmi és operatív igazgatójává lépett elő.
Aranyi Péter
