Miként reagálnak a légi áruszállításban közreműködő vállalatok a kihívásokra? Milyen tényezőkön múlik a szektor versenyképességének fenntartása, és ennek érdekében mit kell tenniük a piaci szereplőknek? Kossuth József, az MSZSZ légi áruszállítási munkacsoportjának vezetője moderálásával ezekre a kérdésekre kereste a választ a tavaly decemberi Szállítmányozás 2020 online konferencia szakmai kerekasztal-beszélgetésén Panker-Balla Bettina, a Kühne + Nagel üzletfejlesztési vezetője, Martin Hvilsom, a DSV magyarországi irodavezetője, Nagy Attila, az Airmax Cargo üzletfejlesztési vezetője, Bóta László, az ECS Globe Air Cargo ügyvezető igazgatója és Barits László, a Prevost kereskedelmi vezetője.
A légitársaságok számára a 2020-as év rendkívül nehéz volt, a járvány negatív hatásaival a légi fuvarozási iparág szereplőinek is meg kellett küzdeni, mondta a panelbeszélgetést felvezető előadásában Sergiu Sarasan. A IATA Aviation Solutions vezetője szerint a májusi mélypont után szeptemberre konszolidálódott a piac, a forgalmak jelentős emelkedésnek indultak, és decemberben azt lehet látni, hogy az egy évvel korábbihoz képest összességében „csak” 8 százalékkal kisebb a légi cargo teljesítménye.
Az egyes régiók között persze vannak különbségek. A szigorú korlátozások és lezárások miatt az európai légi fuvarozási kapacitások a 2019-es bázis 80 százalékán mozogtak szeptemberben, míg például az észak-amerikaiak elérték a bázisévben regisztrált adatot. Az utolsó negyedévi mutatók alapján azonban Európa is lépésről lépésre közelít a bázisévhez, a jelek tehát biztatóak.
A légi fuvarozóknak érdemes kihasználniuk a határokon átívelő e-kereskedelemben rejlő lehetőségeket, amelynek – a IATA becslése szerint – 80 százalékát az iparág bonyolítja, ettől függetlenül van még növekedési potenciál ezen a területen. Ehhez tovább kell erősíteni a digitalizációt, bővíteni a munkavállalók kompetenciáit, emelni a szakemberképzés színvonalát, sorolta Sergiu Sarasan.
– Milyen évet zár az Önök társasága 2020-ban?
Panker-Balla Bettina (P-B. B.): – A légi áruszállítás területén teljesen természetes, hogy alkalmazkodni kell a körülményekhez, gondoljunk például a 10 évvel ezelőtti vulkánkitörés jelentette kihívásokra. A cégünk jól teljesített, ami mögött rengeteg munka van, és amihez nagy szükség volt a kollégák hatékony együttműködésére, a bizonytalanságok közepette adódó lehetőségek minél jobb kihasználására. A járvány megmutatta, hogy hatékonyan tudunk otthonról is dolgozni, megvan hozzá az IT-hátterünk, így bizonyos munkakörökben akár 2–3 nap home office-t is el tudok képzelni a jövőben.
Martin Hvilsom (M. H.): – Kihívásokkal teli év volt 2020, visszaesett a forgalmunk, de erőteljes lépésekkel igyekszünk újra felállni, bár a piaci kapacitásainkkal még mindig egy kicsit kínlódunk. A világjárvány okozta válsághelyzet az ügyfelekkel is meg fogja értetni, hogy kompromisszumokra van szükség, és nagyon fontos a szoros együttműködések kialakítása az iparági szereplők között.
Nagy Attila (N. A.): – 2020 tele volt meglepetésekkel, a járvány márciusi megjelenésekor nem tudtuk, mi fog történni. Aztán szembesültünk a kihívásokkal, a járattörlésekkel, a kapacitáshiánnyal, de végül is az iparági káoszból csak kikerekedett egy normálisnak mondható év. Megtanultunk otthonról dolgozni, amiről azt gondoltuk korábban, hogy nem a leghatékonyabb a logisztikában, most azonban beláttuk, hogy egész jól működik. A járvány tehát lehetőségeket is nyitott számunkra, és érdemes ebből a próbaévből levonni a megfelelő tanulságokat a jövőbeni még eredményesebb működésünk érdekében.
Bóta László (Bóta L.): – Március végén sokkoltak bennünket a járványügyi korlátozások, de szerencsére az egyik kiemelt partnerünk, a Korean Air által repült szállítási útvonal tovább működött, és a céges hátterünknek köszönhetően zökkenőmentesen tudtuk biztosítani a piac kiszolgálásához szükséges flottát. Ettől függetlenül nem a várakozásaink szerint alakult az év.
Barits László (Barits L.): – A korlátozások bevezetésekor is továbbműködtettük a céget, igaz, az új helyzethez igazítottuk és átalakítottuk az üzleti modellünket. Mivel a főbb partnereink leállították a járataikat, el kellett mozdulnunk az általános közúti fuvarozás irányába. Jó ütemben bővítettük a flottánkat, volt is mit szállítani, és sikerrel vontunk be ügyfeleink közé új megbízókat is, például az FMCG- és az autóipari szektorból. Ősszel egyre jobban nőtt a kereslet a szolgáltatásaink iránt, ami további kapacitásnövelést tesz szükségessé. Mi profitáltunk a járványhelyzetből, ezért 2021-re is optimistán tekintünk.
– A légi fuvarozásnak kiemelt szerepe van az ellátási láncban, gyakran ez a szegmens jelenti az egyetlen megoldást az egészségügyi termékek egyik helyről a másikra szállításában. Önök is úgy látják, hogy folyamatosan nő az igény a légi cargo szolgáltatásokra?
Barits L.: – A légi fuvarozási volumenek alakulását több tényező befolyásolja, az általános gazdasági miliő, az autóipar helyzete, a vasúti összeköttetések bővülése, illetve az e-kereskedelem térhódítása. Ez a szállítási mód továbbra is versenyképes marad.
– A Cargo Cityben járva az ember újabb és újabb árucikkeket lát, tehát egyre többféle termék szállításához választják a cégek a légi fuvarozást. Mik az ezzel kapcsolatos tapasztalatok?
Bóta L.: – Valóban, repülőn korábban soha nem szállított termékek érkeznek légi úton, például gumiabroncsok. Ezeknek sürgős a célba juttatása, és az eredetileg tengeren történő szállítás helyett a gyorsabb légi fuvarozást választják a megbízók.
N. A.: – Iparáganként más a helyzet: vannak olyan szektorok, amelyek a szállítási költségeken igyekeznek megtakarításokat elérni azzal, hogy jobban tervezik meg az ellátási láncot, és költséghatékonyabban dolgoznak. Vannak extrém gyorsasággal célba juttatandó rakományok: én is a gumiabroncsokat említeném, amelyek értéke ugyanakkor nem igazolta volna a szállítási módban történő változtatást. Egyelőre nem látunk olyan árucikket, amelynek szállítása hosszabb távon a hagyományos tengeri útról légi útra terelődött. A kínai Új Selyemút a néhány évvel korábbi várakozásokkal szemben a tengeri fuvarozás helyett inkább a légi fuvarozásnak lett alternatívája, de ott is előfordulnak többhetes késések. Ezzel együtt a légi áruszállítás a jövőben is versenyképes lesz.
– A Budapest Airportnál fontos a csapatmunka, ennek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk 2021-ben az MSZSZ légi áruszállítási munkacsoportjában is. Milyen tényezőkön múlik a légi fuvarozás versenyképességének fenntartása?
N. A.: – A Cargo City átadása jelentős mérföldkő volt ebből a szempontból, de az infrastrukturális fejlesztések mellett a földi kiszolgáló tevékenység hatékonyságán, minőségén is javítani kell. Ha Budapestet vonzóbbá szeretnénk tenni, befektetéseket kell ide vonzani, a vámeljárásokat üzleti alapra helyezni.
M. H.: – A néhány éve elkezdett irány jó, a teherszállítmányok kezelése folyamatosan fejlődik Budapesten. Ha ezt az utat követjük, nem kell aggódni a jövő miatt.
P-B. B.: – A Budapest Airport helyzete stabil Közép-Kelet-Európában, már ma is az egyik régiós csomópontként működik. Ezt az irányt kell tartani.
– Mi a legfontosabb, amire 2021-ben figyelnünk kell?
P-B. B.: – A legnagyobb kihívás az oltóanyagok szállítása lesz, illetve számunkra az is fontos, hogy miként tudjuk fenntartani a kapacitásainkat a meglévő ügyfeleinknek.
M. H.: – Nehéz lesz a szolgáltatásaink beárazása, hiába próbálunk hónapokkal előregondolkodni, hiszen változik a piac, a kapacitások. Fel kell vállalni a kockázatokat, persze az észszerűség határán belül.
N. A.: – Változnak a fogyasztói szokások, lesznek iparági szereplők, amelyek már a közeljövőben átalakítják a beszállítási láncaikat, beszerzési politikájukat. A mi feladatunk, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a piaci mozgásokhoz.
Bóta L.: – Nagyobb kapacitásra van szükségünk, hogy eleget tudjunk tenni a piaci keresletnek, partnereink igényeinek.
Barits L.: – Az átalakuló piaci környezetre kell rugalmasan és gyorsan reagálnunk, miközben minden erőforrásunkat az ügyféligényekhez igazítjuk.
