Több mint egy éve jelentette be a kormányzat a teljes államigazgatás szervezeti racionalizálását, minisztériumi háttérintézmények megszüntetését, jobb esetben beolvasztását az illetékes tárcák apparátusába. A változásokkal érintett majd’ száz állami szervezet között megtaláljuk a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot és a Közlekedésbiztonsági Szervezetet is, melyek jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
ügyekért felelős helyettes államtitkársághoz tartozó főosztályokat, osztályokat mutatja; Hivatalos Értesítő, a Magyar Közlöny melléklete, 9. szám, 2017. február 14.
Megszaporodtak a posztját néhány hete elfoglaló Homolya Róbert feladatai, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkáraként nemcsak a munkáját segítő államtitkárság, a Közlekedési Stratégiai Főosztály vezetőjének, a közlekedésért és a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárnak a tevékenységét irányítja közvetlenül, hanem kapott két új beosztottat: egyikük a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, másikuk a Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője. Az előbbi feltűnése a minisztériumi hierarchiában annak köszönhető, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) megszűnésével, pontosabban NFM-be tagozódásával a közlekedési hatósági ügyeket önálló helyettes államtitkárság intézi a jövőben. A Másodfokú Hatósági Főosztály pedig az országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által útügyi, közúthálózat-fejlesztési, közúti gépjárműközlekedést érintő és hajózási ügyekben hozott, valamint a Vasút-egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.-nél a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók első fokú időszakos, soron kívüli és záró, továbbá az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatban született első fokú döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket bírálja el. A kormányzati struktúrában a szaktárca a maga 15 helyettes államtitkárával egyébként igen jó helyen áll, ebben a pozícióban csak a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium alkalmaz több, megközelítően húsz-húsz kormánytisztviselőt. Az egy helyettes államtitkárhoz tartozó főosztályok számát illetően viszont a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár vezet a tárcaközi rangsorban, de erre még visszatérünk.
A közlekedési operatív programokért és a közlekedésért felelős helyettes államtitkárok feladatai nem változtak. A különbség annyi, hogy amíg az előbbi a helyettes államtitkárság mellett továbbra is öt főosztály (Szabályossági, Ellenőrzési és Zárási; Közúti Projektek; Kötöttpályás Projektek; CEF; Pénzügyi és Monitoring) munkáját fogja össze, addig az utóbbi irányítása alá – a helyettes államtitkárságon túl – immár nem négy (Közlekedési Infrastruktúra; Közlekedési Szolgáltatási; Gépjármű-közlekedési és Vasúti; Légi- és Víziközlekedési), hanem hét főosztály tartozik: a Vasúti Infrastruktúra Fejlesztési és Működtetési; a Közúti Infrastruktúra Fejlesztési; a Közúti Infrastruktúra Működtetési; a Gépjármű-közlekedési és Vasúti; a Légi- és Víziközlekedési; a Közlekedési Szolgáltatási és a Kerékpáros Koordinációs Főosztály. Ráadásként a közlekedésért felelős helyettes államtitkár megkapta a kvázi nyolcadik főosztályként működő Közlekedésbiztonsági Szervezet feletti irányítási jogkört is. Mégsem ő a csúcstartó az általa irányított főosztályok száma tekintetében, hanem a legújabb minisztériumi vezető, a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki 13 főosztály tevékenységének koordinálásával a teljes kormánystruktúrában is első, utána a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára következik 12 főosztállyal. A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár alá tartozik a Hatósági Koordinációs Főosztály, a Légügyi Szakszolgálati Főosztály, a Légügyi Felügyeleti Főosztály, a Légügyi Kockázatértékelési Főosztály, a Légiforgalmi és Repülőtéri Főosztály, a Vasúti Főosztály, a Hajózási Főosztály, a Közúti Jármű Főosztály, a Jármű Módszertani Főosztály, a Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, a Pályaalkalmassági Vizsgálati Főosztály, a Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály és a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály. Ami feltűnő, hogy mennyire erősen képviselteti magát a légügy és a közút, de a vasúti és vízi közlekedés mintha ebben a főosztályi struktúrában némiképp alulreprezentált lenne. A légügy szerepének jelentőségét támasztja alá az is, hogy a légiközlekedési hatósági ügyekben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Repülőtéri és Légiforgalmi Hatósági Főosztály vezetője helyettesíti. Minden egyéb hatósági ügyben, illetve akkor, ha a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkári tisztség betöltetlen, helyettesként a Hatósági Koordinációs Főosztály vezetője illetékes a döntéshozatalra. Ám nem csupán ezért a hatósági koordinációs főosztály vezetője ennek a struktúrának az „erős embere”, hanem azért is, mert a közlekedési hatósági közigazgatási peres és nem peres eljárásokban, valamint a közlekedési hatósági feladatokkal összefüggő valamennyi peres és nem peres eljárásban ő látja el a képviseletet. Még egy érdekesség: a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztályon (KKEF) 7 önálló osztály működik (Ügyeleti Osztály, Délkelet-Magyarországi Régiós Ellenőrzési Osztály, Északkelet-Magyarországi Régiós Ellenőrzési Osztály, Kelet-Magyarországi Régiós Ellenőrzési Osztály, Délnyugat-Magyarországi Régiós Ellenőrzési Osztály, Északnyugat-Magyarországi Régiós Ellenőrzési Osztály, Központi Régiós Ellenőrzési Osztály), a régiós felosztás minden valószínűség szerint a hazai közúti közlekedési szolgáltató vállalkozások piacvédelmének kiterjesztését, a hatósági ellenőrzések hatékonyságának további növelését és a döntéshozatali eljárások gördülékenységét szolgálja. A KKEF hatáskörébe tartozó ügyekben (kifejezetten a közúti árufuvarozás és személyszállítási tevékenység célzott ellenőrzése) az első fokú döntéseket a főosztályvezető hozza, az e döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek esetén másodfokú hatóságként ugyanakkor az új struktúrában a szaktárca parlamenti államtitkársága alá besorolt Másodfokú Közúti Ellenőrzési Főosztály jár el, biztosítva ezáltal az ügyek független elbírálását. Ez a főosztály gyakorolja továbbá a felügyeleti jogkört az árufuvarozási és személyszállítási ügycsoportban az első fokú döntést hozó hatóságként eljáró Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály vonatkozásában.
Dékány Zsolt
A cikk a KözlekedésVilág 2017. márciusi számában jelent meg.
