Az utcáról került az iparágba, de egyetlen percre sem bánja, hogy most már innen fog nyugdíjba menni. A több évtizedet átívelő szakmai pályafutásában voltak hullámvölgyek – „megbillenések”, ahogy fogalmaz –, mégis a mai napig örömmel végzi a munkáját. Horváth Józseffel, az Aeroplex Közép-Európai Kft. HR-igazgatójával beszélgettünk.
– Honnan jött a szerelem a légi közlekedés iránt?
– Tipikusan „akit a kerozin füstje megcsapott” eset az enyém. 1984-ben „csak” munkát kerestem, mindenféle repülőtéri, szakmai kötődés nélkül. Október 1-jén léptem be a MALÉV-hez, az üzemanyagosztályon dolgoztam diszpécser munkakörben. Később a kiszolgálási részleg vezetője lettem, miközben az üzemi tanács tagjaként is tevékenykedtem, és szakszervezeti vezetőként részt vettem a kollektív szerződésekről szóló munkáltatói–munkavállalói tárgyalásokon. Az akkori vezérigazgató megkérdezte tőlem: „Biztos, hogy jó helyen dolgozol?”. Megijedtem, hogy fel akar mondani, de nem: felajánlotta, hogy a humánpolitikai igazgatóságon mint osztályvezető folytassam a munkámat. Bár annak idején féltettek a barátaim, mondván, egy ilyen bizalmi pozíció elég kényes téma, és maradjak az eddigi helyemen, ahol elismernek, én mégis elvállaltam. Ez 1998-ban volt, tehát 14 évet töltöttem a betonon, de kifejezetten hasznosnak tartom, hogy nem irodában kezdtem.
– Hogyan ívelt tovább a karrierje?
– Röviddel az osztályvezetői kinevezésem után jött egy kisebb „megbillenés”, egy vezetőváltás nyomán újra munkatárs lettem. Számomra nagy szerelem a légi közlekedés, másrészt bíztam magamban, hogy fel fogok tudni állni, és a visszaminősítés csak egy átmeneti időszak lesz. Így történt, és hamarosan ismét az osztályvezetői székben találtam magam. A MALÉV csúcsidőszakában, 2004–2006 táján egyszerre 4 helyen is számítottak a munkámra: a MALÉV-nél, a MALÉV Ground Handlingnél (MGH) és a két, MALÉV érdekeltségű reptéri munkaerő-kölcsönző cégnél. 2007-től kezdődően, 10 éven keresztül töltöttem be a MALÉV Ground Handling humánvezetői pozícióját, miközben már évek óta tanácsadóként segítettem az Aeroplex menedzsmentjét. Két évvel ezelőtt mindez megfordult: Demény Árpád ügyvezető igazgató hívására – aki a 27. főnököm – elvállaltam az Aeroplex HR-igazgatói tisztségét, és ma már a MALÉV Ground Handling munkáját támogatom tanácsadással. Huszonkét hónappal a nyugdíjba vonulásom előtt elmondhatom, hogy azon kevesek közé tartozom, akik életükben csak egyszer írtak önéletrajzot. A zökkenők ellenére nem bántam meg, hogy kitartottam szeretett hivatásom mellett, kivételesen tartalmas életút van mögöttem.
– Humánerőforrás-igazgatóként mivel foglalkozik az Aeroplexnél?
– A velem együtt 5 fős HR-terület legfontosabb feladata, hogy a vállalati stratégia teljesítése érdekében a megfelelő időben a megfelelő számú és felkészültségű munkaerőt biztosítsuk a szakterületek részére. Kapacitásbővítés – most folyik az új hangárunk tervezése, előkészítése – vagy tevékenységi kör kiszélesítése esetén ez természetesen több munkát és felelősséget ró ránk, de igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. Hozzánk tartozik a jelenleg mintegy 500 munkavállaló továbbképzésének, illetve a tudásszintet fenntartó, megújító kötelező képzéseknek a megszervezése. Mi kezeljük azt a fluktuációt, amivel minden vállalatnak szembe kell nézni; nálunk sincs ez másként, bármennyire törekszünk is minden kollégánk megtartására. Vannak és lesznek is olyanok, akik karrier-, családi vagy egészségügyi okokból továbbállnak. A mi dolgunk a távozók pótlása, akár a meglévő állomány egy részének átképzésével, akár utánpótlás-neveléssel, új kollégák felvételével. Ezt szolgálja a duális képzés területére vonatkozó együttműködésünk a csepeli Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziumával, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. A fiatalok körében a repülés egy kicsit túlmisztifikált, a „földi halandók” részére elérhetetlennek tűnő iparágnak látszik. Azon dolgozunk, hogy lebontsuk ezeket a falakat.
– A fluktuációt milyen hatásfokkal sikerül kezelniük?
– Az utóbbi másfél évben érdemi eredményeket értünk el ezen a területen: folyamatosan nő a létszámunk, bár még nem abban az ütemben, ahogy szeretném. A cég eredményessége és erősödése, egyre stabilabb piaci pozíciója láttán jó néhány, a MALÉV-csőd után tőlünk kényszerűségből távozó kolléga visszatért hozzánk, akár külföldről is, illetve tucatnál több olyan iparági szakemberrel bővült a csapatunk, akik még soha nem dolgoztak nálunk. Örömmel mondhatom, hogy az Aeroplex egyszerre vonzó munkahely és jó szakmai műhely. A munkaerő-toborzás mellett kiemelt figyelmet fordítunk a meglévő dolgozók megtartására, amiben sokat segít, hogy jövőképet tudunk nyújtani a kollégáinknak. Elkezdtünk egy háromlépcsős jövedelemfelzárkóztatási programot, amelynek most érik be a gyümölcse. 2018-ban meghatároztuk a saját garantált bérminimumunkat, ami a szakmai tapasztalat és a képzettség bővülésével emelkedik. Tavaly bevezettük a bónuszrendszert, aminek az a lényege, hogy a tulajdonos által elfogadott üzleti terv teljesítményeit meghaladó eredmények egy részét bónuszként visszaosztjuk a munkavállalóknak, ezzel is értékelve, megbecsülve a munkájukat és ösztönzést adva a jövő kihívásainak teljesítésére.
– Nehéz megszólítani a diákokat?
– Több kollégánk nagyon ért a fiatalok nyelvén, tudják, hogy milyen technikákkal lehet felkelteni bennük az érdeklődést a repülőgép-karbantartói szakma iránt. Nagy előnyünk, hogy a gyerekek tanév közben és nyáron is hozzánk járnak szakmai gyakorlatra, itt szívják magukba a „kerozinfüstöt”, így minden bizonnyal nálunk állnak majd munkába. Érdekesség, hogy azok közül, akik a konkurenciánál ismerkednek a szakmával, többen az Aeroplexhez kérik a felvételüket. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ez egy oda-vissza folyamat, de a korábbi évektől eltérően ma inkább felénk billen a mérleg nyelve. Azt szeretném, ha ezek a kollégáim néhány év múlva úgy emlékeznének vissza a döntésükre, hogy nem bánták meg. Ma sokkal nyugodtabban tudom azt mondani a nálunk jelentkezőknek, hogy jó eséllyel innen mennek majd nyugdíjba.
NÉVJEGY
Horváth József 1984-ben kezdett dolgozni a MALÉV üzemanyagosztályán diszpécserként, majd a kiszolgálási részleg vezetőjeként folytatta. 1998-ban a humánpolitikai igazgatóság osztályvezetője lett, ezt követően, egy rövid munkatársi visszaminősítés után, különböző vezetői pozíciókban dolgozott, egészen 2012-ig.Közben 2001–2004 között munka mellett folytatta főiskolai tanulmányait a Szent István Egyetem kihelyezett humánerőforrás-menedzsment szakán, Jászberényben. 2007–2017-ig a MALÉV Ground Handling (MGH) humánvezetője volt. 2018-tól az Aeroplex Közép-Európai Kft. HR-igazgatója, mellette az MGH tanácsadójaként is dolgozik.
Dékány Zsolt
