A 35 tagvállalatot tömörítő HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület, a teljes vasúti ágazat reprezentatív érdekvédelmi szervezete 2016-ban fogalmazta meg először csomag formájában a hazai vasúti árufuvarozás versenyképességét javító intézkedéseket, a feladatokat 6 nagy területre osztva. A részleteket Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója ismertette a tavaly novemberi NavigátorVilág Expón.
A Kína/Ázsia és Európa közötti intermodális áruforgalom növelése, az évente 300 ezer kamion közúton való megjelenésének mérséklése, a szektort sújtó krónikus munkaerőhiány megszüntetése és a folyamatos utánpótlás biztosítása, illetve a nagy volumenű árut kibocsátó vállalatok vasúti kapcsolatainak támogatása témakörökben már megkezdődtek és jól haladnak a szakmai egyeztetések. A járműmodernizációban és az észszerű közúti engedélygazdálkodásban – bár kísérletek már voltak – egyelőre nem indult meg az érdekérvényesítési tevékenység, ez utóbbi területen Hódosi Lajos szerint a közúti fuvarozói szervezetekkel összefogva lehetnének hatékonyabbak.
Osztrák modell alapján folyik egy üzemeltetéstámogatási ösztönzőrendszer elemeinek részletes kidolgozása a kombinált fuvarozás volumenének bővítése érdekében, amely – ha a kormányzati döntések 2020 első felében megszületnek – 2021 nyarától bevezethető lenne. A szolgáltatási színvonal emeléséhez szükséges beruházások között említette a szakember első körben a budapesti és főváros környéki terminálok tárolási és rakodási kapacitásainak maximalizálását, mivel ide érkezik be a jelenlegi konténerforgalom 97 százaléka, második körben pedig a Sopron és Záhony térségében található terminálok fejlesztését. Harmadik körben kerülhet sor a már vizsgálat alatt álló új terminálok kialakítására, így megvalósítva az Országos Intermodális Konténerterminál Hálózatot, amelynek fontos szerepet kell játszania abban, hogy hazánk régiós logisztikai elosztóközponttá váljon.
A vasúti árufuvarozás versenyképességének javításához szükséges a közúti fel- és elfuvarozáshoz kapcsolódó használatarányos útdíjrendszer és a jogszabályi környezet felülvizsgálata német modell alapján, mondta Hódosi Lajos, kiemelve, hogy ezek az intézkedések csak az externális költségek maximális figyelembevételével támogathatók.
A versenyképességi csomag fontos területe az egyeskocsi-forgalom bővítése. Ez a fuvarozási szegmens a vasúti árufuvarozás alappillére, amely jelenleg nagy veszteséggel tartható fenn. Évi 10–12 millió tonna áru továbbítását végzi, 700 vállalkozás vasúti kiszolgálását biztosítva, és mintegy megóvva az úthálózatot 400 ezer kamion közúton való megjelenésétől, illetve 2,3 millió tonna veszélyes áru közúti továbbításától. Emellett ez a szegmens biztosítja az erdészeteknek az exportpiacra lépés lehetőségét az itt életben lévő szigorú közúti szabályok miatt.
A HUNGRAIL szeretné elérni a vasúti továbbítást igénylő termékek gyártását végző, nagy kibocsátó vállalatok támogatását is, amivel életben tartható az iparvágány-működtetés, javítható a vasúti elérhetőség, és csökkenthető a nagy ipari létesítmények károsanyag-kibocsátása is, amely a következő uniós ciklusban kiemelt célja lesz az Európai Bizottság által kidolgozott Európai Zöld Egyezménynek. Az iparvágány-működtetés területén még sok a teendő, annak ellenére, hogy 2016 óta egyszerűsödött a képzés, egyszerűbb mind az infrastruktúra-engedélyezés, mind a karbantartási követelményrendszer. De mindez nem elegendő, további versenyképességet javító lépéseket szorgalmaz az egyesület.
Tervezik az iparvágány-működtetők helyzetének felmérését. Az ehhez szükséges online kérdőívet már kidolgozták, amely terveik szerint pontos képet ad majd az iparvágányok forgalmi viszonyairól, az infrastruktúra-ellátottságukról, arról, hogy a működtetők ismerik-e a szabályozási környezetet. Az egyesület már megkezdte egy szolgáltatási portfólió kidolgozását az iparvágányokat működtető cégek támogatására.
Az irányvonatokkal történő árutovábbítás volumenének évi 3–4 százalékos növelése céljából – szintén német modell alapján – vizsgálják a pályahasználatidíj-csökkentés lehetőségét, amihez elengedhetetlen a jelenlegi hálózathozzáférésidíj-képzési gyakorlat felülvizsgálata, magának a díjcsökkentés rendszerének kidolgozása és hazai költségvetési források biztosítása.
A szektorban krónikus munkaerőhiány leküzdésére a HUNGRAIL kezdeményezésével megkezdődött az átláthatóbb képzési és vizsgáztatási rendszer kialakítása, az oktatási módszerek megújítása digitális eszközök bevonásával és az államilag finanszírozott képzési lehetőségek feltételeinek vizsgálata.
A szabályozási intézkedések közül a legsürgősebb és legfontosabb a 4. vasúti csomag technikai pillérének átültetése 2020. június 15-ig, ami érinti a teljes hazai vasútszabályozást a vasúti törvénytől a kormányrendeleteken át a miniszteri rendeletekig, igazodva az uniós előírásokhoz.
