A repülőgép-karbantartással és -javítással foglalkozó társaságok előtt álló kihívásokról, az ebben a szegmensben is jellemző munkaerőhiányról, valamint a cégek és az oktatási intézmények ennek enyhítését célzó közös erőfeszítéseiről fejtette ki gondolatait a RepülésVilág konferencia kerekasztal-beszélgetésén Demény Árpád, az Aeroplex Közép-Európai Kft. ügyvezető igazgatója, Szomora Sándor, a Lufthansa Technik Budapest Kft. ügyvezető igazgatója és Juhász Zoltán,a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma légijármű-karbantartás oktatási vezetője.
„A Budapest Airport növekedési stratégiájának három alappillére az utas-, illetve a cargoforgalom és a repülőgép-karbantartás, -javítás. Az utóbbi területen dolgozó két céggel, az Aeroplexszel és a Lufthansa Technikkel régóta kiváló az együttműködésünk, amit a jövőben is folytatni szeretnénk” – vezette föl a szakmai fórumot a moderátor, René Droese, a Budapest Airport ingatlan és cargo üzletágának igazgatója. Hozzátette: a repülőgépszerelés a műszaki szakmák közül az egyik legizgalmasabb, legérdekesebb, a Budapest Airport ezért stratégiai területként tekint erre a szegmensre. A társaság partner a hangárkapacitás növelésében, illetve maga is épít egy vadonatúj hangárt az Aeroplexé mellé. Ezzel a beruházással bővül a karbantartási szolgáltatások köre a budapesti reptéren, mivel az új létesítmény kifejezetten a repülőgépek festésére szolgál majd, egyszersmind még versenyképesebbé teszi a repteret a régiónkban.
– Hogyan fest európai szinten a repülőgép-karbantartási iparág?
Szomora Sándor (Sz. S.): – A Lufthansa Technik Budapest Kft. a Lufthansa család tagja, amely 150 országban 130 ezer munkavállalót foglalkoztat. A magyarországi cég jelenleg is a két legnépszerűbb típus, a Boeing 737-es és az Airbus A320-as család repülőgépeire fókuszál.
Demény Árpád (D. Á.): – A budapesti légi cargoforgalom bővülése a cégünk forgalmi karbantartás üzletágára van közvetlen jótékony hatással, miután az áruszállító gépek többségének karbantartását az Aeroplex végzi a reptéren. A nemzetközi porondon irdatlan mértékben növekvő trendet tapasztalunk mind a légi személy-, mind az áruszállítás területén; a kérdés, hogy lesznek-e olyan karbantartó vállalatok, amelyek kapacitás- és humán erőforrás oldalról követni tudják a repülőgépipar hatalmas növekedését. A fenti tendenciák ellenére sem dőlhetnek hátra a szegmensben dolgozó piaci szereplők, mondván, mindenkinek hosszú távon lesz munkája, mivel óriásiak a minőségi és a pénzügyi követelmények, és a piacképes áron szolgáltatni képes cégek versenyelőnybe kerülhetnek a többiekkel szemben.
– Mit ért az alatt, hogy a javítócégek lekövetik az ágazat fejlődését?
D. Á.: – A légi iparág egészére jellemző bővülés további hangárkapacitásokat és képzett munkaerőt igényel a repülőgép-karbantartó bázisoktól. Az Aeroplex a néhány évvel ezelőtti átszervezést követően folyamatosan felszálló ágban van, a tulajdonosok teljes bizalmát élvezve dolgozhatunk. Nemrég vágtunk bele a Budapest Airporttal közösen egy nagyon nagy projektbe, a szélestörzsű gépek karbantartására, javítására alkalmas harmadik hangárunk felépítésébe – a tervezési munkák már elkezdődtek –, ami ha elkészül, egy sokéves álmunk megvalósítását jelenti majd. A hangár átadásával 200 új munkahelyet teremtünk, a szakképzett állomány megtalálása az előttünk álló időszak egyik legkomolyabb kihívása. A szakember-utánpótlás biztosítása érdekében folytatjuk az életpályamodellel egybekötött duális képzési és ösztöndíjprogramunkat; minden erőnkkel azon vagyunk, hogy közelebb hozzuk a repülőgép-szerelő szakmát a fiatal generációkhoz.
– Miként lehet kinyitni ezt a kicsit zárt világot a fiatalok előtt?
Juhász Zoltán (J. Z.): – A 2000-es évek elejéig magas színvonalú repülőgépkarbantartó-képzés folyt Magyarországon, iskolánkban évről évre több osztályt is indítottunk. A válság éveiben azonban a végzett tanulóink nem találtak munkát, és óhatatlanul csökkent a hozzánk jelentkezők száma. Ma pedig ismét azt látjuk, hogy hatalmas szükség lenne a képzett munkaerőre, ezért valamiképpen fel kellene kelteni a fiatalok érdeklődését a szakma iránt.
– Vannak erre vonatkozóan konkrét ötletei?
J. Z.: – Azt a munkavállalót tekinthetjük felkészült repülőgép-szerelőnek, aki alkalmazkodik a nemzetközi előírásokhoz. Ezzel szemben a magyarországi nemzeti szakképzési rendszer a szakmánkat összeköti egyéb rokonszakmákkal, például az autószerelővel, közös tananyagrészeket határoz meg, ezáltal a nemzetközi képzettséghez szükséges ismeretek oktatására nincs lehetőség. Az európai uniós szabályok viszont rugalmasak ebből a szempontból, így a nappali tagozaton megszerzett hazai szakképzettség megfeleltethető a nemzetközi előírásoknak. Ma már a felnőttképzésben is lehet tanulni repülőgép-szerelést, és a tapasztalatok szerint az e képzésben résztvevők sokkal motiváltabbak, és jobb a hozzáállásuk is, mint a nappalin tanuló diákoknak. Az egyetlen probléma, hogy ezek a képzések nem feleltethetők meg az uniós előírásoknak. Erre akkor lesz lehetőségünk, ha ún. jóváhagyott karbantartás-oktató szervezetté válunk, és az esti tagozatra járó tanulóinknak pluszvizsgák letételéhez kötjük a képzés sikeres befejezését.
Sz. S.: – Százasával lenne szükségünk szakemberekre, hiába vagyunk műszaki-technikai cég, humán erőforrás nélkül nem tudunk működni. Mivel a hazai szakközépiskolai rendszer nem arra képezi a tanulókat, amit az iparág igényel, mi saját magunk repülőgépszerelő oktatást indítottunk diákoknak, amelynek a népszerűségét mutatja, hogy a meghirdetett 25 helyre 180-an jelentkeztek.
– Mekkora a konkurencia a repülőgép-javítás területén?
Sz. S.: – Számos országban vannak versenytársaink, intenzív a verseny ezen a piacon. A célunk az, hogy minél több Lufthansa gép karbantartását végezzük Budapesten, ehhez persze újabb hangárokat kell építeni. A hely adott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén.
D. Á.: – Az említett dinamikus iparági növekedésből nem következik feltétlenül, hogy a műszaki bázisoknak több munkájuk is lesz. Nagy a konkurenciaharc, továbbra is keményen kell küzdeni a megbízásokért. Elsősorban a szolgáltatások minőségén és az állomány felkészültségén múlik az eredményességünk ebben a versenyfutásban.
