Tavaly ezren akartak tehervonatokon megbújva Magyarországra jutni
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület és az Országos Rendőr-főkapitányság együtt keresi a megoldást arra a kihívásra, amit a tehervonatokon elbújva utazó migránsok okoznak.
Ellenőrzés együttműködésben
Tavaly augusztus óta megállíthatatlanul növekszik a tehervonatokon illegálisan Magyarországra érkező migránsok száma: amíg 2015-ben 111 határsértőt találtak a Szerbia felől Kelebiánál hazánkba belépő tehervonatokon, addig 2016-ban már meghaladta az ezret az ott így próbálkozók száma. A hatályban lévő tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és az Európát is érintő terrorveszély kapcsán a rendőrség végzi az ország területére Szerbia felől belépő tehervagonok tételes ellenőrzését, ami 3–4 órás késést okoz a tehervonatok közlekedésében.
A magyarországi vasútvállalatok és a rendőrség részéről is komoly igény van a szoros együttműködésre ebben a helyzetben, mivel azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kelebia fontos részét képezi annak a görögországi Pireusz kikötőjéből induló tranzitútvonalnak, melynek fő célja a kelet-ázsiai országokból hajón érkező konténerek vasúti úton történő szállítása. Így a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület keretei között egyeztetnek az érdekeltek a hatósági munka megkönnyítéséről és felgyorsításáról. A legutóbbi megbeszélésen az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint több határrendészeti kirendeltség vezetője vett részt a rendőrség részéről, akik ismertették a vasútvállalatok képviselőinek a tételes ellenőrzések tapasztalatait.
Dokumentált vizsgálatok
Szinte nincs olyan kocsi- és rakománytípus, amiben ne találtak volna illegális bevándorlót. Gyakran a különféle vámzárakat megbontva jutnak be a vagonokba az elkövetők, miközben társaik vagy az embercsempészek a zárak visszahelyezésével próbálják leplezni a cselekedetet, ám arra is volt példa, hogy sértetlen vámzárak mellett találtak menedékkérőket a vagonokban – ez esetben felmerül a berakási helyek felelőssége is, ahol vélhetően valaki(k) együttműködnek az embercsempészetben. A nyílt tetejű vagonokban sokszor beássák magukat a rakományba a migránsok, emberméretű üregeket alakítva ki – itt szintén felmerül, hogy rakodás során alakítják ki a búvóhelyet. De van, hogy a félpótkocsik ponyváját hasítják fel és így jutnak a raktérbe. Sokan csak a határ előtt ugranak, másznak fel a vonatra, és az alvázba kapaszkodva akár már a magyar határállomás előtt megpróbálják elhagyni azt. Emiatt a rendőrség figyelemmel kíséri a vonatokat és azok környezetét már a határkapu elérésétől kezdve, és rögtön intézkedik azok körbezárásáról Kelebia állomásra beérkezve.
Sajnos veszélyes árukat szállító vagonokban is sokszor találnak határsértőket, így a katasztrófavédelem szakemberei állandó képviseletet adnak Kelebián, segédkezve a vizsgálatokban. A tehervonatokat az azokat közlekedtető vasúttársaság megbízottja jelenlétében nyitják fel és vizsgálják át, a hatósági eljárás során százas nagyságrendben készülnek fényképek vonatonként. Ennek révén megállapítható, hogy több esetben az ország belsejében vagy Ausztriában, illetve Németországban a vagonokban talált potyautasok Kelebián még nem voltak a szerelvényen, oda később szálltak fel. A tehervonatok főbb jellemző magyarországi állomásait ezért már fokozottabban ellenőrzik a rendőrök.
Megoldás: a röntgenkapu
A tehervonatokkal illegálisan utazók saját biztonságuk veszélyeztetése mellett közveszélyt is okozhatnak, a veszélyes árut szállító vagonok szakszerűtlen felnyitásával, rongálásával. Így a vasútvállalatoknak is kiemelt érdeke, hogy együttműködjenek a rendőrséggel. Ennek kereteit azonban az új helyzetben a hatályos jogszabályok figyelembevételével, illetve azok módosításával meg kell teremteni, hiszen korábban egy év alatt vizsgáltak meg annyi vagont a határállomáson, mint most egyetlen napon. A migránsok könnyebb kiszűrésére felmerült, hogy az üres tartálykocsik is hatósági zárakat kapjanak, illetve a Kelebián felnyitott vagonokat masszívabb, új zárakkal lássák el, ami megkönnyíti a későbbi ellenőrzéseket.
A végső megoldást minden érdekelt szerint az jelentené, ha mihamarabb elkészülnének a Nemzeti Adó- és Vámhivatal beruházásában azok a röntgenkapuk a határállomások előtt, amelyek minden csempészési kísérletet sikerrel kiszűrnének – ahogy az az ukrán–magyar vasúti határátkelőhelyen már működik. Ez kiemelt nemzetbiztonsági érdek, ám még legalább egy–másfél évet kell várni ezek üzembe helyezésére – az eredeti ütemterv szerint. Addig marad a kisebb hatékonyságú és nagy élőmunka-igényű, tételes ellenőrzés.
A VASÚTI TEHERFORGALOMBAN AZ ELKÖVETÉS MÓDSZEREI:
- Mozdony, illetve vasúti kocsi alvázán és légtartályon megbújva
- Szállított tehergépjármű rakományában (ponyva kivágása), alvázán megbújva
- Vasúti szerelvényre felkapaszkodva, felugorva (ütközőn, nyitott vasúti kocsin)
- Felül nyitott vasúti kocsiban megbújva, vasúti kocsi tetején
- Ömlesztett szállítmányban (szén, Alhidroxid, bauxit, magnezit) megbújva (beásva)
- Ömlesztett szállítmányban kialakított rejtekhelyen megbújva
- Zárt, de vámzárral nem biztosított kocsiban, rakományban megbújva
- Felül nyitott, de ponyvával biztosított kocsiban megbújva, ponyva felvágásával és visszavarrásával
- Zárt, vámzárral biztosított kocsiban megbújva, vámzár bontásával és viszszahelyezésével (ragasztás)
- Kiindulási állomáson a migránsok elhelyezése
vámzár felhelyezése előtt (vámzár sértetlen)- Üres tartálykocsiban megbújva (veszélyes szállítmányok, gabona)
A fotók az ORFK engedélyével jelentek meg.
A cikk a KözlekedésVilág 2017. január-februári számában jelent meg.
