Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.
Egy 2012 nyarán történt baleset hívta fel a szakmai közvélemény figyelmét a polimerizálódó anyagok szállításával összefüggő veszélyekre és biztonsági kockázatokra. Az eset kapcsán 2017. január elsejétől bevezették azt a veszélyesáru-fuvarozásra vonatkozó rendelkezést, miszerint külön feltételekkel és megfelelő hőmérséklet-szabályozással lehet vegyileg/kémiailag instabil anyagokat szállítani, ami nagy kihívás mind a szállítmányozói, mind a fuvarozói szektor képviselői számára.
A téma aktualitását az adja, hogy idén szeptember 10-én a New York-i kerületi bíróság ítéletet hozott az említett baleset kapcsán, amelynek tanulságait érdemes megfontolniuk a vegyianyag-gyártók, a szállítmányozócégek és a hajóstársaságok képviselőinek egyaránt. Sárosi György, a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatója emlékeztetett: 2012. július 14-én egy több mint 6 ezer TEU kapacitású hajón 2800 konténert szállítottak, amelyből 149 veszélyes árut tartalmazott. Az Atlanti-óceán közepén egy polimerizációs reakció során 3 tankkonténer kigyulladt, a balesetben hárman meghaltak, és hatalmas anyagi kár keletkezett. A bíróság 3 szereplő tevékenységét vizsgálta a perben.
A Deltech Corporation gyártotta a lángra kapott divinilbenzolt (DVB80), a Stolt Tank Containers volt a konténerek tulajdonosa, és mint szállítmányozó szervezte a fuvarozást, a Mediterranean Shipping Company pedig a hajót biztosította. A hajóstársaságot nem, az első két szereplőt azonban elmarasztalta a bíró. Az indoklásból kiderült, hogy a Deltech a saját biztonsági előírásait és eljárásait is megszegte, amelyek szerint a New Orleans-ból történő szállítást a melegebb hónapokban kerülni kell. A cég mégis a város kikötőjéből és június végén szállíttatta el a DVB80-at, ráadásul nem hőszigetelt konténerekben. Ezért a hibás döntésért az amerikai vegyianyag-gyártó 55 százalékos felelősségét állapította meg a bíróság.
A Stolt 45 százalékban felelős a balesetért, mert hiába rendelkezett alapos ismeretekkel és kapott részletes tájékoztatást a gyártótól a DVB80 hőérzékeny tulajdonságairól, nem adta át ezeket az információkat teljes körűen a tengeri fuvarozó számára. Másrészt a szállítmányozó számlájára írták, hogy a tankkonténereket a szükségesnél korábban töltötték meg és szállították ki a kikötőbe, ahol a hajóra rakás előtt 10 napon át tárolták a szabadban, tűző napon.
A jövő év elejétől érvényes előírás 12 új UN-számot rögzít (UN 3537–3548), ami azt jelenti, hogy ennyi új termék, „tárgy” minősül veszélyesnek, hívta fel a figyelmet Sárosi György. Ezek olyan gépek, berendezések, amelyekből szállítás során nem távolítható el a veszélyes áru vagy azok maradéka. Régi előírás, hogy a szabályzatban UN-számmal azonosított veszélyes árut egyedi tételként kell besorolni és annak megfelelően szállítani. Az viszont újdonság, hogy ha a veszélyesnek minősített termék nem egyedi tételként szerepel a szabályzatban, és nincs külön UN-száma, akkor meg kell vizsgálni, hogy az adott berendezés milyen veszélyes árut tartalmaz és mekkora arányban. Ha ez az érték kevesebb az ún. korlátozott mennyiségnél (LQ), az UN 3363 szám alá kell sorolni, ha több, az UN 3537–3548 számok alá.
A szakember konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy milyen új veszélyes árukkal találkozhatnak a szállítmányozók 2019-től. Megemlítette a töltőtollat, a gázkromatográfot vagy a primer fémlítiumot és tölthető, lítiumiont tartalmazó hibrid akkumulátorokat. Ezekhez biztosítani kell a lítiumvizsgálatról szóló összefoglalót, egy rövidített riportot, amit a logisztikai lánc összes szereplője számára hozzáférhetővé kell tenni. Egy év átmeneti időt követően, 2020. január elsejétől már csak ezzel a vizsgálati „jelentéssel” rendelkező lítiumos berendezést lehet szállítani. Szintén veszélyes árunak minősül az új szabályok szerint az UN 3536 áruszállító egységbe épített lítiumakkumulátor és a focilabda is. Ez utóbbi szállításakor mégsem kell figyelembe venni a veszélyesáru-előírásokat, mert a sport céljára használt labdákban lévő gázok mentesülnek a szabályozás alól. Ugyanígy az élelmiszereket és a szénsavas italokat sem kell veszélyes áruként szállítani, a bennük lévő gázokra szintén nem vonatkoznak a szabályok. Sárosi György aláhúzta: a szállítmányozóknak érdemes nagyon odafigyelniük a veszélyes árukra, a jövőben olyan tárgyak, berendezések jelenhetnek meg a logisztikai láncban, amelyeket már csak feltétellel lehet majd fuvarozni.
