Ez a cikk a KözlekedésVilág III. negyedéves számában jelent meg.
Minden korábbinál nagyobb a HungaroControl által kezelt légiforgalom: hazánk légterében júliusban közel 10 százalékkal több légi jármű közlekedett, mint a tavalyi év azonos időszakában. A magyar légiforgalmi szolgálat szakembereinek folyamatosan meg kell felelniük a repülésbiztonsági és kapacitásbeli kihívásoknak. E mellett továbbra is stratégiai cél, hogy a társaság kiemelkedő nemzeti és nemzetközi szerepet töltsön be a légi navigációs szolgáltatásokhoz kötődő kutatás-fejlesztésben. Innovatív kezdeményezései és eredményei révén a HungaroControl Európa élmezőnyéhez tartozik, tevékenységét számos nemzetközi díjjal ismerték el az elmúlt fél évben is.
Az előrejelzések szerint 2030-ra az Európa felett közlekedő repülőjáratok száma elérheti a 16,9 milliót. A légi navigációs rendszereknek lépést kell tartaniuk a rohamos forgalmi növekedéssel, az ezzel összefüggő repülésbiztonsági és kapacitásbeli kihívásokkal. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. célja, hogy folyamatos innovációval megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. A HungaroControl a repülésbiztonság fejlesztésére, a forgalommenedzsment hatékonyságának növelésére, a repülőjáratok árának csökkentésére és a környezetbarát eljárások fejlesztésére törekvő kezdeményezésekben Európa élmezőnyében van.
Növekvő légiforgalom, pontatlan előrejelzések
„A HungaroControl által kezelt légiforgalom minden korábbinál nagyobb: hazánk teljes légterében júliusban közel 10 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ebből az átrepülőforgalom növekedése meghaladta a 10,5 százalékot, ami kétszerese a nemzetközi forgalmi előrejelzések legmerészebb becsléseinek, és háromszorosa az európai átlagnak. A magyar légtérben közlekedő légi járművek száma először lépte át a 110 ezret, ezen belül a hazánk légterén átrepülő forgalom első ízben került 90 ezer fölé” – tájékoztatta a KözlekedésVilágot Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója.
A budapesti repülőtér forgalma hosszú idő után először haladta meg a 11 ezer légi járművet, és a legfrissebb előrejelzések is azt mutatják, hogy 2018 őszéig minden hónapban kétszámjegyű növekedés várható a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér érkező- és indulóforgalmában. A csúcsdöntésből a Koszovó feletti magas légtér forgalma – amelyet a HungaroControl 2014 óta Budapestről irányít – sem maradt ki, hiszen az ebben a légtérben irányított repülőgépek száma 2018 júliusában meghaladta a 15 ezret, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A nemzetközi forgalmi előrejelzések ugyanakkor meglehetősen pontatlanok. Mindig is voltak problémái a rendszernek, de a pontatlanság jelenlegi mértéke bizonyos országokat vagy régiókat rendkívül súlyosan érint. A STATFOR legutóbbi, februári előrejelzése az európai térségre pontosnak tekinthető, hiszen benne van a LOW és HIGH határértékek közötti mezőben, de Magyarország vonatkozásában például a HIGH értéket kétszeresen meghaladó a valós forgalmi növekedés. Érdemes volna például megvizsgálni, hogy a légitársaságok, főleg a low cost járatok üzleti okok miatt miért nem szolgáltatnak pontos adatokat a STATFOR felé. A prognózisoknak a légiforgalmi irányításra, a kapacitáskihasználtságra, a késésekre is jelentős hatásuk van. A kapacitástervezésre szigorú előírások vonatkoznak, annak újratervezését a Eurocontrol Network Managerrel (NM) minden egyes évben le kell folytatni.
„Az egyeztetések eredményeként, a 2017–2019 évekre vonatkozó ún. Network OperationPlan (NOP) szerint az előrejelzések alapján Budapest ACC-től azt várták el, hogy 2018-ban, a csúcsidőszakban képesek legyünk óránként 206 repülőgépet ellátni. A 2016-ban tapasztalt erőteljes forgalomnövekedésre reagálva ez az érték módosításra került, 217-re. A valóságban 2018 nyarán, a legforgalmasabb órában Budapest ACC szektoraiban 243 repülőgépet irányítottunk. Ezt a kapacitást egyébként a tervekben 2022-re irányozták elő. Világosan látható, hogy ez a jelentős mennyiségű, előre nem várt forgalom kedvezőtlen hatásokkal jár. Számunkra a repülésbiztonságnál semmi sem lehet fontosabb, ezért a káosz elkerülése érdekében kénytelenek voltunk szabályozni a belépőforgalmat, ami a korábban megszokottaknál nagyobb késéseket eredményezett” – fogalmazott Szepessy Kornél.
Világraszóló innovációk Magyarországon
Az egyre fokozódó kihívásokra a HungaroControl egyik válasza a folyamatos innováció. Továbbra is stratégiai célja a magyar légiforgalmi szolgálatnak, hogy kiemelkedő nemzeti és nemzetközi szerepet töltsön be a légi navigációs szolgáltatásokhoz kötődő kutatás-fejlesztésben. Sikereit, eredményeit folyamatosan elismerik. A HungaroControl egyik legfontosabb fejlesztésének, a „virtuális” torony (remote tower) koncepciónak köszönhetően a magyar légiforgalmi irányítók 2017 novembere óta készen állnak arra, hogy a repülőtér le- és felszállórepülőgép-forgalmát ne a helyszíni toronyból, hanem távolról, egy virtuális toronyból navigálhassák – a hasonló méretű és közepes forgalmat bonyolító repülőterek közül először a világon. Ez az innováció amellett, hogy úttörő vállalkozásnak számít, megfelelő megoldást nyújt a közepes méretű repülőterek jövőbeli irányítási feladatainak reformjára. A Searidge Technologies partnerségével megvalósított, világraszóló innováció a március közepén megrendezett madridi World Air Traffic Control világkiállításon elnyerte a Jane’s repülési és haditechnikai szaklap légiforgalmi irányítás szekció futópálya kategóriájának nagydíját.
Újabb nemzetközi elismerést vívott ki a HungaroControl „Hungarian Free Route” (HUFRA) légiforgalom-szervezési megoldása is. A világ egyik legnagyobb szakmai kiállításán, a Dubai Airport Show-n májusban Innovációs díjat vehetett át a magyar légiforgalmi szolgálat, amely – Európában elsőként – 2015. február 5-től eltörölte a teljes magyar légtérben a légi útvonalhálózatot, és bevezette a repülőgépek korlátozások nélküli szabad légtér használatát. „A HUFRA jelentős gazdasági és környezetvédelmi eredményeket ért el azóta: a hazánk felett átrepülő járatok útvonala 4,5 millió kilométerrel csökkent, és a három év alatt 48 millió kilogrammal kevesebb szén-dioxid került a levegőbe. Céljaink között szerepel, hogy 2019 végére egy, a Fekete-tengertől egészen a cseh határig húzódó, mintegy 1000 kilométer kiterjedésű free route légteret hozzunk létre az érintett országok összefogásával” – ismertette a fejlesztés eredményeit Szepessy Kornél.
Szoftverfejlesztésben is az élen
A remote tower kamerarendszerek tervezésénél nyújt segítséget a 3D Airport Visualization Tool szoftver, amely a HungaroControl egyik legújabb terméke. A szoftver az adott repülőtér 3D-s környezetében teszi lehetővé a különböző remotetower (rTWR) kamerapozíciók kipróbálását. A program megjeleníti a repülőtér 3D-s modelljét, a felhasználó pedig ezen a modellen helyezhet különböző pozíciókba és irányokba rTWR kamerákat. Ezek képét azonnal meg is tudja tekinteni, így a szoftver lehetőséget teremt rTWR kamerarendszerek interaktív tervezésére, és már a tervezési folyamat során előállítható az a látvány, amely a rTWR megvalósítása esetén fog a légiforgalmi irányítók szeme elé tárulni a repülőtérről. A HungaroControl már elkészítette a debreceni repülőtér virtuális modelljét, és folyamatban van a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér modelljének megvalósítása is. A szoftver első verziója a debreceni repülőtér modelljével két nemzetközi légi közlekedési kiállításon is szerepelt, a madridi World ATM Congress-en és a dubaji ATC Forumon. Több légi közlekedési szereplő is érdeklődött a termék iránt, köztük a EUROCONTROL, a DFS AviationServices, az NLR, az Isavia, illetve az M-NAV.
Szintén a HungaroControlnál zajló szoftverfejlesztési munka eredménye a CRDS VR, amely a HungaroControl CRDS (Centre of Research, Development and Simulation) szimulátorát mutatja be. A szoftver lehetővé teszi, hogy a felhasználó Virtual Reality (VR) szemüveg és kontrollert használva bejárja a szimulátor helyiségeit. A szoftver elkészítésének célja, hogy a leendő ügyfeleknek úgy mutassa be a szimulátort, mintha a helyszínen lennének, megtapasztalják azt, hogy milyen környezet és infrastruktúra várja őket, ha szimulációjukat a legnagyobb kereskedelmi célú légiforgalmi radarszimulátorban szeretnék elvégezni. A szoftver különböző légi közlekedési kiállításokon fog szerepelni, így segítve a HungaroControl szimulációs képességeinek bemutatását.
Drón és UTM szakmai nap
Napjaink kiemelkedő témái közé tartoznak a drónokkal kapcsolatos fejlesztések és a drónok forgalmi menedzsmentjét ellátó úgynevezett UTM rendszer. A drónok hatékony, biztonságos, flexibilis, tervezhető, költséghatékony, valamint felhasználóbarát alkalmazásához elengedhetetlen a megfelelő szabályozási, szabványosítási környezet és forgalmi menedzsment. A problémakör rendkívül komplex: fontos kérdés a szabályozás keretrendszere, az integrálhatóság, a drón-, valamint a kereskedelmi forgalom mértéke, a felhasználói körök meghatározása. A HungaroControl a kutatás-fejlesztés, a szabályozás és a rendszerintegráció tekintetében is kiemelt figyelemmel kezeli a területet, ezért rendezi meg a Drón és UTM szakmai napot 2018. november 22-én, ahol jogi és sztenderdizációs kérdések, U-space témák, valamint műszaki és technológiai kérdések egyaránt szóba kerülnek. A rendezvény célja a magyar drón és UTM terület iránt érdeklődők szoros együttműködésének kialakítása, a legfontosabb problémák azonosítása, a közös gondolkodás kezdeményezése és a networking.
Utánpótlás
Folyamatosan napirenden van a szakember-utánpótlás kérdése a HungaroControlnál, amely – hasonlóan más légi navigációs szolgáltatókhoz – maga gondoskodik a légiforgalmi irányítók utánpótlásáról. A képzés két évet vesz igénybe, és gondoskodni kell arról, hogy a légiforgalmi irányítás mindhárom területére képezzen szakembereket. Bár a budapesti repülőtér forgalmában is komoly emelkedés tapasztalható, a torony és a közel körzet vonatkozásában nincs irányítóhiány. Az átrepülőforgalom irányítását végző ACC esetében ugyanakkor mintegy 20–25 százalékos bővítés lenne célszerű, amihez viszont több évre van szükség, különösen, ha figyelembe vesszük a nyugdíjazásokat is.
