A sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a fővárosi elektronikus jegyrendszer projekt az EBRD hitelszerződéses feltételei alapján folytatódik, s az eddig kifizetett összegek alapján elvégzett fejlesztési elemek felhasználhatók a projekt továbbfejlesztése során, írta közleményében dr. Szegvári Péter, a BKK igazgatósági elnöke az elektronikus jegyrendszer projektről.
Elmaradt a bankgarancia meghosszabbítása
Az AFC projekt kivitelezésére a BKK és az EBRD rendszere szerint kiválasztott szállító (Scheidt & Bachmann GmbH) 2014 novemberében szállítói szerződést (DBOM) kötött, amely szerint a tervezett 7 elemből 3 határidőben és a tervezett költségek figyelembevételével megvalósult. Ezek az elemek a hatályos szállítói szerződés alapján készültek és megfelelően felhasználhatók a projekt folytatásához.
A BKK Igazgatósága a 2018. október 31-én tartott ülésén a szállító bankgarancia-nyújtásának elmaradása miatt kezdeményezte a szállítói szerződés felmondásának előkészítését. 2018. november 21-i ülésén az EBRD jóváhagyásával a szállítói szerződést felmondta, és elrendelte a szerződéses biztosítékok érvényesítését, valamint a szállítóval való elszámolást.
Az Igazgatóság egyúttal kezdeményezte az EBRD-vel való konzultációt a projekt folytatása érdekében új szállítói szerződés megkötésére, a továbbra is hatályban lévő hitelszerződés keretei között. Ezért az Igazgatóság utasította a vezérigazgatót 2018. november 30-ig az AFC projekt koncepcionális újrastrukturálására vonatkozó javaslat elkészítésére, amely alapját képezheti az új feltételekkel kötendő szállítói szerződések előkészítésének és a projekt más szállítóval történő folytatásának.
Az Igazgatóság egyben kezdeményezte, hogy a fővárosi önkormányzat együttműködésével kezdődjenek tárgyalások a kormányzati szervekkel az AFC projektnek az országos rendszerekbe történő jövőbeni integrálása lehetőségéről.
Az Igazgatóság felkérte a vezérigazgatót, hogy határozatairól tájékoztassa a Fővárosi Önkormányzat vezetőit. A sajtóhírekkel ellentétben az Igazgatóság elnöke közvetlenül nem adott rendszeres jelentést az adott ügyben a főpolgármester számára.
A főváros ura a helyzetnek
Az elektronikus jegyrendszer projekt kapcsán a főváros teljes egészében ura a helyzetnek, a projektet a főváros sikeresen be fogja fejezni, a szállítói szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár – hangzott el Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettes, Borbély Lénárd és Wintermantel Zsolt fővárosi képviselők sajtótájékoztatóján.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, fővárosi képviselő emlékeztetett rá: a Fővárosi Önkormányzat évekkel ezelőtt döntött az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről, amelyhez hitelfelvételre volt szükség. A projektet a BKK bonyolította le, a törvények és a jogszabályok betartásával, a hitelfelvétel szempontjait is figyelembe véve kiírta a közbeszerzési eljárást. A nyertes feladata volt a rendszer bevezetése, a szükséges eszközök legyártása. Ez nagyrészt meg is történt. Azok a tárgyi eszközök és szoftverek, amelyeket kifizettek, a későbbiekben a projekt során felhasználhatók – hangsúlyozta Borbély Lénárd. Semmiféle pénzügyi veszteség nem érte, nem érhette a fővárost, „akik ezt harsogják, magukból indulnak ki, hiszen a 2010 előtti városvezetés kötött hátrányos és káros szerződéseket”, például az Alstommal – jegyezte meg. Úgy fogalmazott: Tarlós István a megoldások embere, amióta ő vezeti Budapestet, minden projekt sikeresen befejeződött, a főváros saját erejéből vagy az állammal összefogva. Hozzátette: a fővárosi elektronikus jegyrendszert is be fogják vezetni, a MÁV-ot és a Volánt is magába foglaló nemzeti platformhoz csatlakozva, így az komplexebb, a budapestiek számára kényelmesebb rendszer lesz.
Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón kitért rá: a projekt során 2 szerződést kötöttek, a Főváros az EBRD-vel szerződött a finanszírozásról, a BKK pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel. Elmondta: a főváros azokkal a kérdéskörökkel foglalkozott, amelyek előbbihez kötődtek. A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, aminek oka, hogy az objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak, a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018. februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja. „Ilyen értelemben tudtuk, hogy csúszik a projekt, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz” – jegyezte meg. A szerződésmódosítás azonban nem tudott létrejönni, ősszel már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a Főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható. Bagdy Gábor hozzátette: történt még egy malőr, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe. Bagdy Gábor megemlítette: egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.
Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere, fővárosi képviselő a sajtótájékoztatón visszautasította Horváth Csaba szocialista politikus állítását, tévedésnek nevezte, hogy veszteség érné az elektronikus jegyrendszer projekt kapcsán a fővárost. Emlékeztetett rá, hogy a 2010 előtti városvezetés által az Elektra nevű elektronikus jegyrendszerre 10 éven át elköltött több százmilliós tanácsadási szerződések és tanulmányok miatt érte kár a fővárost, hiszen azokból egyetlen mondatot sem tudott felhasználni a 2010-ben megalakult BKK. Megemlítette, hogy az előző városvezetés idejéből származó, a 4-es metróhoz kapcsolódó ügyek miatt is érheti kár a fővárost. Az alagutat fúró Bamco konzorciummal összesen 35 peres eljárása volt a fővárosnak és a BKK-nak, amelyekből 7 még folyamatban van, ezek közül pedig a legnagyobb tétel 35 millió eurót jelent. Az Alstommal szemben pedig 29 millió eurós követelése van a BKV-nak, a céggel a 2010 előtt a metrókocsik beszerzésére kötött szerződést is fel kellett mondani és újrakötni.
