Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.
Magyarországra 2012–2017 között mintegy 30 milliárd eurónyi többletforrás érkezett, ami jelentősen felpörgette a gazdaságot. A legutóbbi adatok alapján 2018 III. negyedévében a hazai gazdasági növekedés meghaladta az 5 százalékot, ami európai összehasonlításban is kimagasló, a tagállamok közötti versenyfutásban dobogós helyezést jelent.
Ez a növekedés az ipar összes ágazatát és a mezőgazdaságot is érintette, valamint a szállítmányozók szempontjából rendkívül fontos külkereskedelmet, amelynek bővüléséhez nagymértékben hozzájárultak a szállítmányozói szektorban tevékenykedő vállalatok. Iszak Tibor, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének (MSZSZ) elnöke szerint ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a tendenciákat is, amelyek káros hatással lehetnek a világkereskedelemben jelenleg tapasztalható pozitív folyamatokra. Ezek közé tartoznak az egyes országok protekcionista intézkedései, mint például az Egyesült Államok által bevezetett vámeljárások, amelyek azonban ellenintézkedéseket váltanak ki, csökkentve ezzel a világkereskedelem növekedési ütemét.
Intő jel lehet, hogy a hamburgi kikötőben átrakott konténerek mennyisége az elmúlt időszakban 1,2 százalékkal visszaesett. Hiába ismerjük a korábbi protekcionista gazdaságpolitikai törekvések hatásait és inflációgerjesztő következményeit, úgy tűnik, hogy ezekkel napjainkban is számolni kell, vélekedett az MSZSZ elnöke. Áttérve a már most is kézzelfogható problémákra, Iszak Tibor elmondta: a közúti forgalom drasztikus növekedése okán a vasúti szállítmányozásban, árufuvarozásban érdekelt piaci szereplők joggal bíztak abban, hogy a forgalmak egy része átterelődik a vasútra. Bár a számok azt mutatják, hogy a vasút áruszállításban betöltött szerepe nőtt, hiszen tavaly 11 800 szerelvénnyel több közlekedett, mint korábban, ennek ellenére a várt markáns áttörés – a vasúti fuvarozás részarányának jelentős emelkedése a közút rovására – elmaradt.
Ma hazánkban 12 társaság foglalkozik főtevékenységként vasúti áruszállítással, közülük 4 veszteséges, 7 eredménye pedig a korábbi évekhez képest romlott – ez semmiképpen nem biztató a jövőre nézve. A pályahálózat felújítására szükség van, de az infrastruktúrafejlesztésekkel óhatatlanul együtt járó vágányzárak nem a vasúti szolgáltatások igénybevétele felé terelik a megbízókat, mert bizonytalanok a tranzitidők, az áru eljutása A-ból B-be, míg a kerülőutak jelentős mértékben növelik a költségeket. Itt az ideje a szabályozás eszközeivel lehetővé tenni azt, hogy a közútról a vasútra terelődjön a forgalom egy része, ami a döntéshozók támogatása nélkül egyszerűen nem fog menni, hívta fel a figyelmet a szakember. Pedig mindenki látja az autópályák – elsősorban az M1-es és az M0-ás – leterheltségét, ami főleg az óriási tehergépjármű-forgalomból adódik.
A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerrel kapcsolatban úgy vélte: bár azt a nyáron élesítették, a működés hatékonyságáról egyelőre nem állnak rendelkezésre adekvát információk. Az általános munkaerőhiány a szállítmányozócégeket is sújtja, de az elmúlt hónapokban a bérek elkezdtek növekedni, aminek remélhetően az lesz a következménye, hogy az utóbbi években a nyugat-európai országokban munkát vállaló magyaroknak legalább egy része hazatér. Az MSZSZ kiemelt figyelmet fordít a szakemberképzésre, számos szakiskolával áll kapcsolatban, és igyekszik az ott tanuló fiatalokat megnyerni a szakmának, hangoztatta a szövetség elnöke.
SIKERES SZAKMAI ÁLLÁSBÖRZE
A kétnapos NavigátorVilág Expo szakmai kiállítás és konferencia kísérőrendezvénye november 20-án szakmai állásbörze volt a konkrét ajánlatokkal érkező munkáltatói oldal és egy személyiségteszttel, önéletrajzíró tanácsadással jelentkezőket támogató munkaközvetítő részvételével, amelyet komoly érdeklődés övezett az oktatási intézmények részéről.
