Ez a cikk a NavigátorVilág július-augusztusi számában jelent meg.
Most láthatjuk igazán, hogy mivel is állunk szemben. Az Európai Parlament július eleji plenáris szavazásán felülírták azt a fáradságos munkával elért kompromisszumot, amelyet a parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottságában (TRAN) sikerült kidolgozni a Mobilitási Csomag három fő dossziéjában. Az európai értékek legnagyobb szószólói szavazatukkal hatalmas csapást mértek a szolgáltatások és az áruk szabad mozgásának uniós alapelveire, és bebizonyították, hogy az EU belső piacának egysége sem szent a számukra.
Mindeközben veszélyeztetik az európai ipar versenyképességét, a fuvarozóvállalkozásokat és munkahelyek tízezreit. Elkeserítő, hogy milyen vehemenciával küzdöttek egyes tagállamok képviselői az ellen, hogy megmaradjon az európai közlekedési piac egysége. Szem elől tévesztették nemcsak többmillió közúti közlekedésben dolgozó polgár érdekeit, hanem semmibe vették az európai ipar és az érdekképviseleti szervezetek véleményét is. Végső soron mindnyájan megisszuk ennek levét, hiszen a túlbürokratizált, jelentős adminisztratív többletteherrel járó előírások az árak emelkedéséhez és a közlekedési szektoron belül tapasztalható visszaeséshez vezetnek majd. Miközben Európa-szerte már most is hatalmas sofőrhiány tapasztalható.
Szomorú időszak ez a közlekedési szektor egésze számára. De szomorú az Európai Unió számára is, mivel a nyugati politikai hatalmak képviselői ismét megmutatták arroganciájukat, és megakadályozták, hogy a kiküldetési irányelv tárgyalása során a közép- és kelet-európai országok rengeteg engedményét ellensúlyozzák egy, a közlekedési szektor számára speciális és elfogadható előírásokat tartalmazó jogszabály elfogadásával. Ez pedig tovább mélyíti az árkot Európa keleti és nyugati része között. Az „egyenlő munkáért egyenlő bér” alapelvét a nyugati, protekcionista politikusok kampányfogásként használják az ideiglenesen külföldön dolgozó, versenyképesebb munkavállalók kiszorítására.
A fuvarozó-szállítmányozási ágazat versenyképes, modernizált járműparkkal rendelkező magyar cégei is extrakiadásokkal és további adminisztratív terhekkel szembesülhetnek a vezetési időre, szünetekre és pihenőidőre vonatkozó követelmények szigorítása miatt. Ez pedig a többi vállalkozás és a vásárlók számára is árnövekedést okoz Európa-szerte. A plenáris döntés értelmében mindhárom dosszié visszakerült a közlekedési szakbizottságba, ahol továbbra is azon leszünk, hogy egy olyan végső uniós jogszabály szülessen, amely a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi fuvarozóink érdekeit. Azonban nagyon nehéz lesz a már elutasított kompromisszumnál jobb és mindenki számára elfogadható szöveggel előállni.
A Közlekedési és Turisztikai Bizottság eredetileg olyan jelentést fogadott el meggyőző többséggel, amely kivételt biztosított volna a nemzetközi áru- és személyfuvarozás számára a kiküldetési irányelv szabályai alól. Az elfogadott szöveg erős támogatást jelenthetett volna a közép- és kelet-európai érdekek védelmében a fuvarozás új európai szabályainak megalkotása során. Kezdetektől fogva a fő célunk az egységes fuvarozói belső piac megőrzése. Ehhez azonban egyértelmű szabályokra van szükség, amelyek csökkentik a cégek adminisztratív terheit, és megakadályozzák a visszaéléseket. Az elmúlt hónapokban több nyugati tagállam sorra vezette be piacvédelmi intézkedéseit a fuvarozás területén. Ezek különböző formában, de ugyanazt a célt szolgálják: saját nemzeti piacukat igyekeznek megvédeni a hatékonyabb és olcsóbb közép-és kelet-európai munkaerőtől.
