A légi ipar dinamikusan fejlődik, aminek a gazdasági háttere adott, azonban a bővülés hosszútávú megtartásához a humán erőforrás, a szakszemélyzet biztosítására is szükség van, jelentette ki előadásában Győri Gyula, a szaktárca légügyi főigazgatója a kiadónk által rendezett RepülésVilág konferencián.
Általános tendencia, hogy a légi személyzet képzése az utóbbi 30–40 évben lassabban fejlődött, mint maga az iparág, a légi technika, ami komoly kihívást jelent minden európai országban. Egyes felmérések szerint a következő 10 évben 255 ezer pilótát kellene kiképezni, hogy a légi közlekedés ma látszó növekedése biztonsággal kiszolgálható legyen, de ugyanígy műszaki karbantartókra, földi kiszolgálókra, légiforgalmi irányítókra és üzemeltetésszervezőkre is nagy az igény.
Győri Gyula szerint minél erőteljesebben növekszik egy légi társaság, annál inkább előtérbe kerül az a kérdés, hogy mindezt hogyan tudja kiszolgálni a légi és a földi személyzet úgy, hogy a szakmai elvárásoknak mindenkor képes legyen megfelelni. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett légi események jelentős százalékánál játszott szerepet az emberi tényező, a fáradtság, a stressz, és már látszik, hogy a fejlődéssel, a forgalmi növekedéssel párhuzamosan fokozódik a munkatársak terhelése is. Ráadásul a személyzet egyre idősebb, tehát számolni kell a romló élettani állapottal, az emberi hibák növekvő kockázatával.
A fenti kihívásokra az egyik lehetséges válasz a leendő szakszemélyzet kiválasztásának és képzésének a fejlesztése, hívta fel a figyelmet az NFM légügyi főigazgatója. Növelni kell a kiválasztás hatékonyságát, az oktatásra fordított időt pedig rövidíteni megfelelő támogató módszertanokkal. A képzés időtartamának csökkentésénél természetesen szem előtt kell tartani, hogy az semmiképpen nem mehet a szakmai színvonal rovására. Győri Gyula a sportból vett hasonlattal érzékeltette, hogy a kiváló eredményekhez jól felkészült szakmai stábra is szükség van, és ugyanígy igaz ez a légi közlekedésre is: a forgalom dinamikus bővüléséhez elengedhetetlen a képzett személyzet. Nagyon fontos a meglévő idősebb állomány munkaképességének megőrzése, szaktudásuk szinten tartása speciális programokkal, ahol kiemelt terület egyebek mellett a terhelés mérése, nyomon követése, a terhelés/pihenés arányának beállítása és a pihenéstámogatási javaslatok kidolgozása. Kulcskérdés továbbá a rehabilitáció, a rekreáció és a regeneráció, vagyis egészségügyi problémák, betegség, baleset után a szakmában akár több évtizedet eltöltő értékes emberek visszatérésének a támogatása a munkaerőpiacra.
Néhány évvel ezelőtt elkezdődött a magyarországi pilótaképzés megújítása. 2014. november és 2015. március között a felsőoktatási államtitkárság felkérésére munkacsoporti egyeztetések zajlottak a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola bevonásával, melyek eredménye egy közös szakmai javaslatcsomag összeállítása lett. 2015-ben megszületett a 139/2015 (VI. 9.) Kormányrendelet, mely az új szakot hivatásos repülőgép-vezetői szakként definiálta, majd 2016-ban megjelentek a képzési és kimeneteli követelmények is. Ezzel újból lehetőség nyílt hazánkban a nemzetközileg elismert pilótaképzés elindítására, ami jelenleg a Nyíregyházi Egyetemen magyar nyelven folyik, ugyanakkor ez év szeptemberétől a Debreceni Egyetemen elindul a nemzetközi piacokat is megcélzó képzés, angol nyelven. A hatalmas érdeklődést jelzi, hogy 259-en jelentkeztek az új szakra, Európán kívül elsősorban Ázsiából és Afrikából, a kapacitás azonban egyelőre kétszer 20 fős csoport beiskolázását teszi lehetővé. A három és fél éves időtartamú BSc-képzés helyszíne a Debreceni Egyetem kihelyezett repülőmérnöki tanszéke, a PHARMAFLIGHT Központ lesz. A tudományos centrum egyedülálló módon, egyszerre képző-, repülés-egészségügyi és kutatóközpont, ahol külön szakembercsapat foglalkozik az oktatással, a repülési vizsgálatok és kutatások végzésével és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásával. Győri Gyula komoly szakmai sikernek nevezte, hogy 2016. október 5-én az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) együttműködési megállapodást írt alá a PHARMAFLIGHT Központtal, melynek célja az információcsere a légi személyzet objektív orvosi, élettani, mentális vizsgálataival kapcsolatos kutatásban. A fő kutatási terület a munkatársak teljesítőképességének optimalizálása, a túlterheltségből, fáradtságból adódó negatív hatások minimalizálása, az ehhez szükséges módszerek kidolgozása, ami azért nagyon fontos, mert szakértők szerint csak Magyarországon évente mintegy 1000 milliárd forint veszteséget okoz a fáradtság miatti teljesítménycsökkenés.
